Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története

részt vett a losonci kiállításon, itt kapta az állami ezüstérmet és a gazdasági egyesület aranyérmét. Szakmai és kereskedői sikereinek az első világháború vetett véget. 1914 után ismét az apja neve tűnik fel mind a termelés, mind a kereskedéssel kapcsolatban. Az újsághírek alapján azt mondhatjuk, hogy 1914 nyarától 1915 őszéig lehetett katona, mert 1915 novemberében virágot küldött a templomi gyászmisére. Ezután folyamatosan jelen van a város életében: 1916 januárjában pénzt ad a Vöröskeresztnek, ez év nyarától a Nógrádi Hírlap vasár- és ünnepnapokon csak az ő üzletében volt kapható, decemberben adakozott az új szentségtartóra (a régit ellopták a templomból). 1915 őszi visszatérésének az oka sebesülés lehetett, amire egy 1918-as újságcikkből következtethetünk: Schlägel István műkertész a balassagyarmati járási rokkantalapnak 50 koronát adott, majd 1919-ben ismét 20 koronát.

A két testvér 1930-ban megosztotta apjuk kertészetét, István új virágüzletet nyitott meg 1931. február 15-én a Kutassy drogéria mellett, Elfer Mór házában. „A kertészet minden ágában főtörekvésem az lesz, hogy igen tisztelt vevőimet szép, jó virággal szolid árak mellett kiszolgáljam. ” Egy mindenszenteki koszorú 1931-ben 5 pengőbe került nála. 1932-ben a Nemzeti Szálló épületébe helyezte át üzletét, ott is maradt tíz éven keresztül. 1942-ben, a kertészetének eladásával egyidőben Schlégel újságban értesíti a „virágszerető közönséget", hogy üzletét a Fő utcán lévő Hegyi-féle üzletbe helyezte át.14

Lahner István kertészete

Schlägel Vilma (1886-1975) Zomborban született, a kertészkedést nyilván a családi kertészetben édesapja mellett sajátította el. Iskoláiról nem maradt fenn adat, mindenesetre a virág- kötészetet valahol Balassagyarmaton kívül kellett elsajátítania. Férjhez meneteléig (1917) az apja mellett dolgozott és kereskedett, aztán 1920-ban élő- és művirág kereskedést nyitott, kiemelve a koszorúk, alkalmi és lakodalmi csokrok készítését. Ekkor üzlethelyisége még nem volt, rendeléseket a lakásán (Óváros tér) és a Selmeczy cukrászdában lehetett megtenni. A tárolási nehézségeit jelzi, hogy a nagyobb megrendeléseket 2-3 nappal korábban kérte leadni. A művirág koszorúk beszerzésére egyébként javasolta a Gansel és Társa cég üzletét.

A következő évben elköltözött a család a Deák utcába, „a dr. Somló-féle házba". Férje, Lahner István (1890-1958) feltehetőleg sebesültként került Balassagyarmatra a kórházba. Az orosz fronton sebesült meg, mint rokkant szerelt le (megkapta a Károly csapatkeresztet). Miután megházasodott, Balassagyarmaton maradt, nem tért vissza szülőföldjére, Bustyaházára (v. Máramaros vm.). Lahner eredeti foglalkozása asztalos volt, hirdetései egy- egy elkészült bútoráról rendszeresen megjelentek az 1920-as években. Ugyanakkor az apósa mellett néhány év alatt kitanulta a kertészkedést is. Ő volt a városi kertészet első kertésze, de 1930-ban, miután a két Schlägel testvér megosztozott, a feleségével saját virágkertészetet nyitott, asztalos mesterségével teljesen felhagyva. A két testvér 1930-as szétválása után Vilmának maradt a 25 éve működő Scitovszky utcai virágüzlet, így termékeiket maguk tudták értékesíteni az immár évtizedek óta közismert helyen. Kínálata némileg eltért a bátyja által nyújtott szolgáltatásoktól: „...váMok a virágkertészethez és -kötészethez tartozó minden munkát, így terem-, asztal- és kocsidíszítést, továbbá udvarok, terek és sírkertek parkírozását". A Lahner kertészet a hirdetéseiben mindig hangsúlyozta, hogy Schlägel József utóda,

14 NH 1908. 4L és 45. szám, 1909. 7. és 41. szám, 1911. 47. szám, 1915. 47. szám, 1916. 4., 29. és 53. szám, 1918. 25. szám, 1919. 15. szám, 1931. 7. és 41. szám, 1932. 44. szám, 1942. 29. szám, LADÁNYI 1934. 315. p„ VISSZATÉRT FELVIDÉK, 1939 Adattár 54. p„ HAUSEL 2009. 78-79. p.

40