Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
azonban egy évvel később, 1908-ban beszüntette tevékenységét. Megszűnésének okai nem ismeretesek, de az nyilvánvaló, hogy a Schlägel kertészetekkel egyidőben alapított vállalkozásnak erős versenyt kellett vívnia. Arra is gondolhatunk, hogy a telephely elhelyezkedése nem volt a legalkalmasabb, hiszen mind az István utcai, mind a csendőrlaktanya körüli kertészet útjában volt a terjeszkedő városnak. A kertészeti üzemvitelhez szükséges feltételeknek (víznyerés, anyagtárolás) minden bizonnyal jobban megfelelt az Ipoly partján kialakított Schlägel kertészet. Mindazonáltal a kertészet nyolc éves működése szerves része a város kertészettörténetének. Abban egyedi volt, hogy kertészeti vállalkozásának csak ő adott fantázianevet.10 11 Bár hosszabb életű volt, de mégis kisebb jelentőségű maradt a Honti utcában működött Ammer kertészet, amiről igen kevés adat áll rendelkezésünkre. A két világháború közötti időszakban biztosan tevékenykedett, de tevékenysége mindenképpen szűkebb körre terjedhetett ki, mint a Schlägel vagy a Lahner kertészeté. Mindenesetre nem csak virágtermelő, hanem műkertész is volt, 1926-ban ő készítette el a múzeum körüli terület kertészeti tervét. Ő tervezte az ovális, félcsillag, kör és hatágú csillag formájú virágágyakat, ő is készítette el azokat, illetve ő ültette be virágokkal (őszirózsa, begónia, szegfű, muskátli, petúnia) valamennyit. 1948-ban a Honti utcában üzletet is működtetett. Eredeti foglalkozása postatiszt volt. Nyugdíjazása után fogott bele a kertészkedésbe.11 Schlägel József kertészete 1900 tavaszán a volt Némethy kertben két évvel korábban létrehozott Salgó kertészetnek új tulajdonosa lett. Az sem zárható ki teljesen, hogy korábban a Salgó-kert kertésze volt, majd megvette. Az itt kialakított kertészet viszonylag közel volt a városhoz, de mégsem magában a városban. A folyóparti öntéstalaj kiváló feltételeket nyújtott a termesztéshez és közel volt a víznyerési lehetőség. Érdekes a 7,5 holdas kertészet területének birtoklás története is. Amennyire az iratokból visszakövethető, valószínű, hogy kialakításának érdeme a város egykori neves ügyvédjének, a könyvgyűjtő és kertészkedő Kalmár Istvánnak az érdeme. Tőle egy másik ügyvéd, Némethy Kálmán vette meg 1875-ben, aki „tevékeny szellemű ember volt, ki szép cébkal tűzött élete feladatául s kitartó akaratával még nem barátjaiban is tiszteletre talált" - írta róla a megye lapja. Némethynek a megyei gyümölcstermesztésben tett erőfeszítéseit a Szentesről idekerült Oroszi Miklós méltatta, kiemelve, hogy a kb. 1000 fajtából álló, nagy szorgalommal és költséggel összeállított gyümölcsöse olyan érték, amit meg kellene menteni. Halála után, 1880-ban az özvegye, Dessewffy Etelka hirdette bérbe vételre a gyümölcsoltványokat és a trópusi növényeket, továbbá a 10 holdas zöldséges kertet, amelyen már akkor egy kétszobás, zöldséges pincével ellátott épület állt. Pár év múlva Doman Ferencé a kővári birtok, tőle bérli Salgó Gábor, majd Schlägel is, és csak 1913-ban vette meg a fiával, Istvánnal közösen 20000 koronáért.12 10 LADÁNYI, 1934 330. p„ NLHH 1902. 38. szám, 1903. 39. szám, 1904. 17. és 42. szám, 1907. 12. szám, 1908. 42. szám, 1909. 11. szám. A Némethy kert bérbe adása NLHH 1880. 45. szám. 11 NML Vili. 701 2. doboz. V. 83 házadó. BALOGH 1977. 329. p„ ZÓLYOMI 1959. 12 NLHH 1880. 21. és 22. szám Némethy temetése és megemlékezés róla. NLHH 1880. 38. szám 36
