Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
déli növényekkel való feldíszítéséért”. 1887-es újsághirdetésében Stücz hangsúlyozta, hogy árui a „megrendelés után gyorsan és ízlésesen kiállítva, a legmérsékeltebb áron kaphatók, miért is, ha a tisztek közönségnek effélékre szükség leend, szíveskedjenek hozzám fordulni. ”7 Néhány év elteltével Stücz átköltöztette kertészeti üzletét az egykori Magtár, a mai Bercsényi, majd onnan 1888. október elsejével a saját házába, a Szent István utcába. Ekkor tevékenysége kiterjedt „a műkertészet bármely szakmába vágó munkájára: kertek, udvarok, parkok gyors és pontos berendezése, virágcsokrok, koszorúk, sírkoszorúk készítésére". Külön ajánlata volt a Halottak napi sírok „felékítésére”. Úgy látszik azonban, hogy a város egyetlen „kereskedelmi és műkertésze” a virágkertészeti tevékenységéből nem tudott talpon maradni, mert 1890-ben elvállalta a zsélyi Sósár fürdő üzemeltetését is. A megyeszékhely közönsége elismeréssel szólt a fürdő új bérlőjéről, aki mint kertész rendbe hozta az ottani parkot és „a helyiség átalakítása körül igazán sokat fáradozott”. Azonban 1892-ben már nem nyílt meg a fürdő, aminek az oka nem ismert, csupán csipkelődő gúnyvers tudatta zárva tartását. Egy év kihagyás után aztán arról olvashatunk, hogy a fürdő bérlője ismét Stücz Antal, „a jó hírnevű kertész”. Úgy látszik, hogy a parkkal tovább dolgozott, mert a megyei lap külön kiemelte ebbeli munkáját: „A kettős udvar parkját pedig, valamint a hegyi enyhén lejtős sétányokat Stücz Antal haszonbérlő, hírneves kertész díszítette fel szembeötlően”. Stücz Antal Balassagyarmat első virágkertész vállalkozója, aki azonban mintegy másfél évtizedes működése után abbahagyta vállalkozását, és városi hivatalnok lett. Amíg kertészként tevékenykedett, folyamatosan kereste maga számára a megfelelő telephelyet, ami látszik a költözködéseiből. Bár első kertészetei az Ipolyhoz közeli utcákban létesültek, valószínűleg nem voltak fejlődő képesek a városközponthoz való viszonylagos közelségük, a szoros telekbeépítettség miatt. Szinte biztos, hogy a reménybeli üzleti siker miatt költözött az István utcába, amely szomszédos volt a négy felekezeti (katolikus, evangélikus, ortodox, zsidó) temetővel. Számolhatunk azzal is, hogy az öregedő, esetleg betegeskedő Stücz nem tudott az 1890-es második felében megnyíló Salgó Gábor- féle kertészettel versenyezni.8 1898 végén jelent meg Salgó Gábor okleveles gazda újsághirdetése, amelyben tudtul adta, hogy a Kővári úton található volt Némethy-féle kertben mű és kereskedelmi kertészetet nyitott, amely üvegházzal és melegággyal van felszerelve. Ebbéli vállalkozása azonban igen rövid életű lett, 1900-ban kertészetét átvette Schlägel József. Salgó a későbbiekben a szeszes italok, főleg a sör nagykereskedelmével foglalkozott, de nevéhez fűződik az Ipoly-parti virágkertészet megindítása, továbbá kertészeti újsághirdetése formai elemeinek kitalálása, amit aztán az első években Schlägel is átvett.9 NML ÍV. 468 2108/1874, 2332/1874. Nógrádi Ellenzék 1887 Makart-csokor: Hans Makart (1840- 1884) osztrák festő dekoratív hatású, a színek érzéki pompájában hivalkodó, mozgalmas, de üres festményei óriási hatást gyakoroltak a császárváros Bécs pompakedvelő lakóira. Két évtizeden át irányította a közízlést Ausztriában és Németországban, s nemcsak a festészetben, hanem az iparművészet több ágában, sőt az öltözködésben is. így vált divatossá a Makart-kalap és a Makart-csokor is - ez utóbbi a lakás dekorálására szolgált. NHE 1896. 21. szám 8 NLHH 1884. 10. szám, 1886. 25. szám, 1888. 42. szám, 1890. 15. és 31. szám, 1891. 28. szám, 1892. 34. és 45. szám, 1893. 18. 21. és 23. szám, 1896. 12. szám, 1903. 40. szám, 1908. 35. szám, 1909. 14. szám, 1910. 12., 44., 49. és 52. szám, 1942. 36. szám. 9 NLHH 1898. 50. szám 34
