Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Természettudomány - Hír János: Előzetes beszámoló a Kozárdi Formáció típusszelvényéből gyűjtött gerinces maradványokról
Paleoökológia. A szakirodalomban általánosan elfogadott az a vélekedés, hogy a Cricetodon, Hispanomys, Rusdnomys, Byzantinia nemzetségek képviselői számára a száraz, meleg éghajlat volt optimális (Daxner-Höck 2003). Tekintve, hogy a C. cf. klari- ankae 74 ép foglelettel a fauna domináns eleme, és a nedves erdei környezetet jelző pe- lék és repülő mókusok gyakorisága erősen alárendelt, így egy döntő részben száraz, bozótos környezetet feltételezhetünk. Az erdei elemek folyó menti galériaerdőben élhettek. Megaaicetodon minor - Megacricetodon minutus csoport, kistermetű hörcsög Leletanyag: IMI (3. ábra 7.), 2 m3. A Megacricetodon nemzetség képviselői általában a középső miocén gerinces faunák leggyakoribb elemei. Spanyolországban és Franciaországban több evolúciós vonalukat is megkülönböztetik (Daams & Freudenthal 1988, Oliver-Pérez & Peláez-Campomanes 2013, Oliver-Pérez 2015). Az általam vizsgált magyarországi és romániai lelőhelyeken csak a M. minor és a M. minutus fajok kerültek elő. Egyetlen kivétel Subpiatrá, ahol a M. similis faj a domináns elem Hír & Venczel (2005). Kozárdon az eddig előkerült leletek csak közelítő határozást tesznek lehetővé. A M. minor, M.minutus csoport rendszertani és kronológiai vonatkozásait már ismertettem (Hír 2013). Democricetodon sp., kistermetű hörcsög Leletanyag: 1 Ml (3. ábra 6.). Leírás. Osztatlan anterocone, bemetszés nélküli sima, domború mesiális felszín, rövid és alacsony anteromesoloph, Gyenge protolophule I, jól fejlett protolophule II, közepesen fejlett mesoloph. A linguális sinusok nyíltak, a labiális sinusok cingulummal zártak. Kommentár. A Democricetodon nemzetség fajai mind spanyol-francia területen, mind az észak-alpi molassz medence területének középső miocén faunáiban igen gyakoriak. Magyarország és Románia területén megismert leletanyagokban inkább színező elemek, és az eddig leírt taxonok többsége nehezen kapcsolható a Ny-európai fejlődési vonalakhoz. D. mutihis: Litke, MN5, Hír (2013) D. hasznosensis: Hasznos, MN6, Kordos (1986) Democricetodon sp.: Sámsonháza 3, Hír & Mészáros (2002) D. brevis: Mátraszőlős 2, 3, MN7/8, Hír & Kókay (2011), Felsőtárkány- Felnémet 2/3 és 2/7 Hír (2006) D. freisingensis: Mátraszőlős 2, Hír & Kókay (2011) Democricetodon sp. Felsőtárkány 1,2, MN7/8, Hír & Kókay (2009) D. zamndicus, Taut, MN9, Rädulescu & Samson (1988) Eredmények Kronológia. A kozárdi lelőhely különösen jó lehetőséget nyújt a hagyományos tengeri élőlények maradványaira alapozott életrétegtan és a szárazföldi gerincesekre alapozott biokronológiai rendszer korrelálására. Ennek alapja, hogy a Kozárdon is kimutatott Elphidium reginum Zóna korát 12.35 -12.55 millió évek közé datálták (Harzhauser & Pillér 2004, Gross et al 2014) (5. ábra). A kozárdi gerinces leletanyag egyértelműen az MN7/8 zónába sorolható az Albanensia albanensis és a Cricetodon cf. klariankae fajok jelenléte miatt. 339
