Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Természettudomány - Hír János: Előzetes beszámoló a Kozárdi Formáció típusszelvényéből gyűjtött gerinces maradványokról
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TERMÉSZETTUDOMÁNY XXXVIII. KÖTET (2014-2015) ELŐZETES BESZÁMOLÓ A KOZÁRDI FORMÁCIÓ TÍPUSSZELVÉNYÉBŐL GYŰJTÖTT GERINCES MARADVÁNYOKRÓL HÍR JÁNOS Pásztói Múzeum Bevezetés Kozárd községtől északra, a falut Nagymező-pusztával összekötő műút mellett található az az eróziós árok, mely a Kozárdi Formáció típusszelvénye. (1. ábra) A Kozárdi Formációt, mint kőzetrétegtani egységet Hámor (1985) írta le. Szarmata korú sekélytengeri környezetben lerakodott üledékeket foglal magában jellegzetes brakkvízi puhatestű és mikrofauna együttessel. Földrajzi elterjedése a Cserhát, Mátra és a Bükk déli peremére korlátozódik. Vastagsága 80-120 m. Általában a Sajóvölgyi Formációra települ konkordánsan, vagy közvetlenül a Nagyhársasi Andezit Formációra dis- zkordánsan. Kozárdon ez utóbbi a települési helyzet. Közvetlen fedőjét alsó-pannóniai üledékek alkotják. A kozárdi feltárásban tanulmányozható mészkő, meszes homok, márga rendkívüli gazdagságban és jó megtartással tartalmaz puhatestűhéjakat. Ezt a faunát Boda (1959) dolgozta fel. Lamellibranchiata (kagylók) Modiohis incrassatus D’ Orbigny, 1935 Modiolus sarmaticus Gatuev, 1935 Cardium vindobonense vindobonense Partsch, 1951 Cardium politioanei suessiformis Jekeuus, 1944 Irus gregarius (Goldfuss, 1834) Ervilia trigonula Sokolov, 1899 Ervilia dissita dissita (Eichwald, 1830) Ervilia dissita podolica (Eichwald, 1830) Ervilia dissita crassa Boda, 1959 Ábra reflexa (Eichwald, 1830) Solen subfragilis Eichwald, 1853 Gastropoda (Csigák) Caüiostoma styriaaim (Hilber, 1897) Calliostoma gattenbergi (Hilber, 1897) 328
