Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: Gyermekkor a gyárak völgyében
vente. [...] A cserkészetbe még bevettek lányokat is”49 Az első világháborús vereséget követően megalapított levente szervezetről először az 1921. évi Lili. testnevelésről szóló törvény rendelkezett.50 1925 januárjában alakult meg a Salgótarjáni Acélgyári Leventeegyesület, melynek első elnöke Karattur Antal üzemmérnök, a gyár későbbi igazgatója volt. A leventeségről beszélgetőtársaim kellemes emlékeket őriztek, akár a cserkészetről, de megjegyezték, hogy a második világháborús front közeledtével a szülőkben érezhetően nőtt az aggodalom levente fiaik miatt. Nem ok nélkül. Az 1939. évi II. honvédelemről szóló törvény a korábbi egyszerű testnevelési kötelezettséget honvédelmi kötelezettségre változtatta, és a leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalta. Egyszerűbben fogalmazva: a fiúk kezébe éles fegyvert adtak. A gyári hierarchia legalsó lépcsőfokát a szegcsomagoló jelentette.51 „Több lépcsőfoka vöt a szegcsomagolónak. Legalul volt az, amikor a friss nagyméretű szögekből ki kellett venni egy marokkal és a fejével hozzá kellett iimi a hasadon lógó kartonlaphoz, hogy sorba álljanak a markodban és akkor beletenni a dobozba, ilyen kartondobozba, fülekkel lehetett bezárni. És melletted meg a társad zárta le a dobozt, bélyegezte és egy szeggel a becsomagoltak közül berekesztette a dobozt, úgy, hogy beleverte. [.. ,]Na, most, a második lépcsőfok az vök, amikor egy ilyen kis lapáttal kellett a kisebb szögeket beletenned a dobozba. (...) Na, a harmadik meg az vök, amikor ilyen kis kocsikkal kellett hordani a dobozokat, de hát az sokkal jobb vök, mert az ugye már nem vök olyan piszkos munka. ”52 Nem mindenki dolgozott éveken keresztül a szegcsomagolóban. A tehetségesebb, jó tanuló gyerekeket rendszeresen kiválogatták és az irodába kerültek, „irodakifutónak”. „Ott is ragadtak. Mert azoknak jó írása vök és először kifutó vök, aztán ott maradt. A kifutók olyanok vokak, mint a telefon. Ők hozták vitték a híreket, meg ha valamit kellett. A folyosón álkak. ”53 Egy serdülő fiú a tanonc évek alatt érett felnőtté, de férfivá úgy mondták, hogy a katonaság avatta. „Ugye az már a tanonc évek után vök, segéddé váltak. A segéd az 18 éves körül lett. Igazi férfivá meg a katonaság avatta. Akkor három év vök. Katonaság után nősükek. Katonának örömmel mentek, illetve aki nem ment azt lenézték. Azt hitték valami baja van. ”54 A gyermekek öltöztetését minden szülő saját maga oldotta meg, részben konfekció, részben készíttetett ruhákkal.55 A gyerekek és szüleik gyakran töltötték közös szabadidejüket kirándulással, sporttal, vagy sportverseny megtekintésével. A Dolinka kialakítására az első világháború után került sor. A fenyvessel és akácossal betelepített csodálatos pihenő területet a gyár közvetlen szomszédságában lévő domboldalban alakították ki. Gondozását a gyári kertészet látta el. A jelenlegi sportpálya elődjét 1924-ben avatták fel.56 57 A vállalati Rima-bajnokságok, a „Rima Olimpia” néven emlegetett sorozatok jelentős állomásai voltak az atlétikának. A 50 A salgótarjáni leventék történetével részletesen Fodor Miklós foglalkozott. (FODOR 2012.) 51 Az itt olvasható interjúrészlettel már foglalkoztam korábbi tanulmányomban is NICKEL 2012a: 10. 32 Részlet a B. Tiborral készített interjúból (2010). 53 Részlet az A. Árpáddal készített interjúból (2009). 54 Részlet az A. Árpáddal készített interjúból (2009). 55 Erről részletesen írtam VÁRKONYI-NICKEL 2015b 56 SZVIRCSEK 1993: 232. 57 SZVIRCSEK 1993: 236. 324
