Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései
A tárók fontosabb adatait a 2. táblázat foglalja össze. Ssz. Elnevezés Jelenlegi állapot (2012-2015) Ssz. Elnevezés Jelenlegi állapot (2012-2015) I. 1776-ban már biztosan megvolt, jelenleg a meddőhányója és a felszakadt első szakasza ismerhető fel II. Károly 1771-ban már biztosan megvolt, a táró 2012-ben bejárható hossza kb. 56 m (eredeti vájvéggel fejeződik be, további kb. 4 m a bejárat felszakadása), trapéz szelvényű a kialakítása (alap: 1,67 m, főte: 0,93 m, magasság: 1,25 m), kb. 1,2 m-enként a főiében gyámlyukakba helyezett főtegerendák voltak, aminek a gyámlyukból kiesett, korhadó darabja még most is láthatók (Szenthe I. mérési adatai). III. KárolyEmánuel 1911 -ben már biztosan megvolt, a táró 2015-ben bejárható hossza 113 m (az eredeti hossza ennél biztosan nagyobb, mert egy akna környéki felszakadás zárja el a továbbhaladást), trapéz szelvényű a kialakítása (alap: 2,5m, magasság: 2,5 m), főtében gyámlyukakba helyezett süveggerendák voltak, a talpon kisvasúti talpfák nyomai láthatók (Horváth J. 1992). Valószínűleg ebben járt Vitális Sándor 1935-ben, akkor még 190 m hosszban volt bejárható (Vitális S. 1936). IV. Jelenleg (2015) a táró felszakadása és az oda vezető földút ismerhető fel. V. Sándor 1920-ban már biztosan megvolt, a táró 2012-ben bejárható hossza kb. 40-50 m, jól felismerhető kamra-pillér fejtési móddal. A részben felszakadt kamrák 0,3-1,5 m magasak. A bejárat szintjéhez képest 6-10 m-rel mélyebben helyezkednek el a kamrák. 2. táblázat 27
