Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései

tális Sándor által leírt, 1935-ben megállapított hosszal (VITÁLIS S. 1936). A bejárata részben beomlott (5. fénykép), a három bejárható vágat közül ebben az egyben bizonyítható a gépesített (sínpályás) szállítás (6. fénykép).

7. fénykép: AIV. táró felszakadásának helye (Totó: PrakfabiP. 2015).

4. ábra: Az 1911-ben készük térképről a lépték alapján leolvasható, hogy a vágat kb. 190 m hosszú (É-i irányba beforgatva, ?? 1911).

A IV. táróról semmilyen beazonosítható irodalmi adat nem áll rendelkezésre, miköz- 8. fénykép: AIV. tárót megközelítő út, amin ben egyértelműen felismerhető a helye (7. valószínűleg sínpálya vök kiépítve fénykép) és az oda vezető út (8. fénykép). Ez (Fotó: Prakfabi P. 2015).

utóbbin vélhetően sínpálya volt kiépítve.

Az V. táró 2012-ben bejárható volt. A bejárata részben beomlott (9. fénykép). Egy meredek lejtősakna, majd néhány mély akna után közel szintes bányavágat halad az andezittufában. Jól felismerhetőek a kamrák, ahonnan a szenet termelték és a pillérek, amik a beomlást akadályozták meg (10. fénykép). Hossza kb. 40-50 m. Az V. táróhoz kevés ismeret köthető. Sajnos nehéz az egyértelmű megfeleltetés.

25