Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Régészet - Péntek Attila: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy levéleszközös lelőhelyeinek topográfiája
mobilitási stratégiájáról van szó (ibid.:319). A mobilitásnak a szezonalitáshoz való kapcsolata jellemzi a levantei moustérien iparokat (LIEBERMAN 1993:600). A bajorországi Sesselfelsgrotte lelőhely és az Altmühl folyó alsó folyásvidékén található számos lelőhely régészeti anyagának kapcsán J. Richter a két megtelepedési rendszer használatának sze- zonalitását hangsúlyozza (RICHTER 2001:214). A területhasználat kezdeti szakaszára, amelyet a zsákmányállatoknak a környező hegyes területen való nyár eleji szétszóródása jellemez, az adott terület ismeretének hiánya folytán a különböző nyersanyagokat felhasználó „kezdeti eszközkészlet” („Initialinventar“) és a rezidenciális mobilitás („cirkulációs megtelepülési rendszer”) utal. A területhasználat egy későbbi szakaszában, ősszel vagy télen, amikor az adott terület forrásairól már számos információval rendelkeznek, a jobb minőségű nyersanyagokat tartalmazó „rákövetkező eszközkészlet” („Konsekutivinventar“) és a logisztikai mobilitás („sugaras megtelepülési rendszer”) a jellemző. Ekkor a Sesselfelsgrotte „bázistábor” funkciót tölt be, amelynek ellátása a számos feladat-specifikus kisebb lelőhely feladata. (ibid.:216, Fig. 9, Fig. 10; LIEBERMAN, SHEA 1994:317, Fig. 4). A Cserhát-hegységbe irányuló migrációval kapcsolatban egy, a fentiek során érintett módosult „cirkulációs megtelepülési rendszer” létezése elsősorban a migráció által érintett egyéb területek (Bükkalja, Gyöngyös-Szurdokpüspöki környéke stb.) lelőhelyeinek nyersanyagfelhasználását tükröző információk hiányos volta miatt nehezen igazolható. Az egyes iparok, kultúrák nyersanyagbeszerzési területének, ha úgy tetszik a „logistical radius” nagyságára és ezáltal a megtelepülési rendszer tényleges jellegére, a valószínűsíthető kulturális kapcsolatok természetére és intenzitására vonatkozó következtetéseket vonhatnánk le azáltal, ha ismernénk a Cserhát-hegység területén előforduló nyersanyagoknak más területeken való előfordulását. A Cserhát-hegység területén feltételezett legyező-szerű nyersanyagbeszerzési minta alapjául szolgáló egyes regionálisnak (mezolokálisnak) vagy távolságinak tekintett nyersanyagféleségek előfordulása kapcsán természetesen az É-i irányú nyersanyagbeszerző kapcsolatok ismerete is kívánatos lenne. T. Dobosi Viola megemlíti egy, P. Valde- Nowak (2010:59-60) által feltételezett É-D-i nyersanyagáramlási útvonal meglétét, viszont a fordított irányú nyersanyagelőfordulásra vonatkozóan csak néhány töredékes adattal rendelkezünk (T. DOBOSI, HOLL 2013:78-79). 4. Késő középső paleolitikus Micoquien-Bábonyien ipar A vizsgált térségben, Nógrád-megye területén nagyszámú középső paleolitikus jellegű szórványlelet és kisebb leletkoncentráció mellett csupán két jelentősebb, viszonylag nagyobb területet átfogó, techno-tipológiai alapon és a leletanyag eszközösszetétele alapján is egyértelműen a Micoquien-Bábonyien kultúrkörbe tartozó település-komplexumot sikerült eddig lokalizálnunk. 4.1. Galgagyörk-Csonkás-hegy település-komplexum A település-komplexum a Galga-völgy kistáj területén található (1. ábra; 5. ábra: 16). A Galga-völgy 122 m és 255 m közötti tszf-i magasságú, megközelítőleg É-D-i irányú aszimmetrikus folyóvölgy. Átlagos szélessége 1,5 km, azonban Püspökhatvantól D-re fokozatosan kiszélesedik. Á relatív relief a Galga felső folyása mentén 100-120 m/km2 közötti, a D-i részén 40 m/km2 körüli értékek a tipikusak. A völgy Galgagutától É-ra hátas típusú, alacsony középhegység, míg attól D-re közepes magasságú, dombsági dombor223
