Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Galcsik Zsolt: Országos Rákóczi-ünnepség Szécsényben 1905-ben
koronából egy kisebb méretű alkotás valósítható meg, de ez az összeg is kevés, a pályázati művek díjazására már nem jutna.48 A sok év alatt összegyűjtött tőke összege a nagy háború áldozata lett, a szécsényiek álma nem valósult meg. Szécsény 1905-ben Az 1905-ös országos Rákóczi ünnepségnek köszönhetően a település neve ismertté lett szinte mindenki előtt. Ez az esemény hozta köztudatba - a szécsényiek számára is, hogy 1705-ben történelmi jelentőségű országgyűlésnek adott teret. Nemzetközi jelentőségű törvényekről döntöttek (béke, vallásügyi, hadügyi, stb.), és itt választották meg II. Rákóczi Ferencet vezérlőfejedelemmé. Az 1903-ban gyökeret eresztett Rákóczi-kultusz 1905-ben terebélyesedett fává. A tanulmányomban részletesen bemutattam, hogyan és miként ünnepelték meg 110 évvel ezelőtt az 1705-ös események emlékét, viszont nem tértem ki arra, hogy ez az időszak mit jelentett Szécsénynek. Összefoglalva fontosnak tartom ezeket is ismertetni. Szécsény 1334-ben kapott mezővárosi rangot. 1871-ben fogadták el az első községi törvényt, 1886-ban új községi törvény született. Szécsény elveszítette mezővárosi rangját, és nagyközség lett. Ezt a város soha nem ismerte el, sérelmesnek tartotta, hogy városi rangjától megfosztották. 1896-ban, a Millennium évében indítványozták, hogy a települést „Nagy-Szécsény”-nek nevezzék el, kiemelve a nagy történelmi múltját, és kifejezve a település érdemeit, fontosságát és nagyságát. Ezt a Belügyminisztérium 1900-ban hagyta jóvá. A helységnév írásmódjáról számos vita alakult ki. A település ragaszkodott hozzá, hogy neve kötőjelesen szerepeljen; Nagy-Szécsény. 1905-ben a képviselők indítványozták, hogy állítsák vissza ősi elnevezésüket, amit jóvá is hagytak.49 A tanulmányban ezért fordul elő a település neve két írásmódban is; Nagyszécsény és Szécsény. 1896-ban megnyílt a Balassagyarmat-Losonc közötti vasútvonal, így Szécsényben is vasútállomás létesült. Ez fellendítette a gazdasági, kereskedelmi fejlődést, nagyobb beruházásokba kezdtek. 1904-ben a régi barokk kőhíd helyére új, modern vasúidat emeltek, amit 1905-ben adtak át. Szabályozták a patakot is, új medret kapott. Ez év tavaszán kezdték építeni az új emeletes városházát, ami rekordidő alatt készült el, így az ünneplők elé valódi látványosságként tárult a nagy épület tömbje. Szintén ekkor építették fel az emeletes óvodát, amiből később a polgári iskola lett. Magánberuházásként készült el a szintén emeletes Újvilág Szálloda is, ahol fogadni tudták a vendégeket. Utcákat, járdákat rendeztek és építettek ki. Szécsény az ünnepségre teljesen új arculatot kapott. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az 1905-ös országos szécsényi Rákóczi-ünnep- ség rendezvénysorozata méltó megemlékezése volt az 1705-ös országgyűlésnek. Szécsény városa és Nógrád vármegye is kitett magáért, megmutatta, hogy méltó módon tud az ősökre és tetteikre emlékezni. 48 Szécsényi Hírlap, 4. évf. 15. sz. 1912. 04. 12. 3. p. A Rákóczi szoborról 49 GALCSIK Zsolt: „Nagy Szécsénynek neveztessék...” Városunk településnév-változtatásának története (1896-1905). In: SZENOGRÁDI Ferenc szerk.: Szécsényi kalendárium a 2008-as esztendőre. Szécsény, 2008. 113-118. o. (Szécsényi Honismereti Könyvtár 22.) 211
