Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Galcsik Zsolt: Országos Rákóczi-ünnepség Szécsényben 1905-ben
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XXXVIII. KÖTET (2014-2015) ORSZÁGOS RÁKÓCZI-ÜNNEPSÉG SZÉCSÉNYBEN 1905-BEN GALCSIK ZSOLT Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján „(...) a haza szabadságáért küzdő nagy nemzeti hősünkre való emlékezéstől azon nagy és nemes elhatározásra készülünk, hogy rendezzünk itt Szécsény mezővárosában egy Rákóczy ünnepélyt. ” Előzmények... Szécsény nagyközség képyiselő-testülete az 1903. augusztus 29-én tartott ülésén lelkesedéssel hallgatta Bölönyi Ödön bíró előterjesztését „egy Nagyszécsényben rendezendő Rákóczi ünnepély megtartása tárgyában”. Elhatározták, hogy II. Rákóczi Ferencnek az 1705-ös szécsényi országgyűlésen vezérlőfejedelemmé történt megválasztásának 200- dik évfordulóját méltó módon megünneplik.1 A Szécsényből induló kezdeményezést karolta fel Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága. 1905. szeptember 11-12. között országos pompával emlékeztek a 200 évvel ezelőtti eseményekre. Ez a rendezvény volt a történelmi Nógrád vármegye legnagyobb szabású Rákóczi-ünnepsége, ahol jelen volt az ország színe java, parlamenti képviselők, egyházi méltóságok, tudós társaságok, vármegyék és települések küldöttei, több ezer ünneplő személyében. Ez az esemény teremtette meg Szécsényben a máig tartó „Rákóczi-kultuszt”. A kerek évfordulók alkalmával mindig történtek megemlékezések, igaz sokszor az adott kor politikája nyomta rá a bélyegét. A legutolsó ilyen ünnepség - ami országos visszhangot kapott -, 2005-ben, a 300. évforduló kapcsán zajlott le. Az 1905-ös országos Rákóczi-ünnepség történetének feldolgozásával R. Várkonyi Ágnes professzor asszony munkássága előtt kívánok fejet hajtani, visszaemlékezve ama biztató gondolataira, hogy a szécsényi megemlékezést feltétlenül fel kell dolgozni, még akkor is, ha a Rákóczi-kutatásoknak csak egy kicsiny szeletéről van szó. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy helyben nem mosódott el a Fejedelem és a hozzáköthető országgyűlés emléke, valamint ráirányította a figyelmet a tudományos élet képviselőire is. E gondolatébresztő kitérő után ismerjük meg a további fejleményeket, hogy miként is zajlott le az országos ünnepség Szécsényben. 1 MNL NML V. 503. (Szécsény képviselő-testületi jegyzőkönyve) 3. köt 1897-1903. 09. 28., XII-1903. jkv. 1903. aug. 29. 42/1903. határozat (309-313. p.). - GALCSIK Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai (1872-1950). Salgótaiján, 2002. 95. p. (Továbbiakban: GALCSIK i. m.) 196
