Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: A kuruc–labanc viszony harctevékenységen kívüli ügyei a füleki várőrség vonatkozásában Koháry II. István főkapitánysága idején (1672–1682)
Koháry Istvánhoz időnként eljutott a kuruc fővezér személyes üzenete is. Thököly egy alkalommal, a füleki főkapitány előzetes tudtával, Ragályi János lovas hadnagyot küldte el hozzá, hogy levelét továbbítsa, üzenetét pedig szóban adhassa át. Ragályi Pász- tóig eljutott, az írást elküldte onnan, ám a szóbeli üzenetet - parancs szerint - csakis személyesen mondhatta el, ha a megbeszéltek értelmében (Somoskő-) Új faluhoz érkezik. A kuruc hadnagy kérte Koháryt, hogy aznap éjfél táján legyen a jelzett helyen, hogy teljesíthesse feladatát, de feltétien jöjjön el, mert neki csak az újfalui találkozó lebonyolítására van utasítása, más helyre nem lehet elmennie.21 Thököly Imre egy másik alkalommal a pénze miatt írt Kohárynak. A fővezér Ragályi Jánost bízta meg azzal, hogy az említett összeget vigye el számára. Ragályi Rozsnyón [Rozhava, SK] letétbe helyezte a pénzt, majd elment Rimaszombatba, ahol Bellovics Sámuel elfogta, ráadásul a fegyverszünet ellenére. Mikor Koháry megtudta a fogolytól, hogy Thököly pénze Rozsnyón van, azonnal elhozatta. A kuruc fővezér sérelmesnek tartotta Koháry eljárását, és ezt írta: „...ez a mostani üdő sem tartván mindörökké, jövendőt is gondoljon, és arra való nézve, Kegyelmedet böcsillettel kérem, azon bizonyos számú pénzt iktassa Gyöngyösre...”, ellenkező esetben Koháry birtokainak megsarcolásával fogja kárpótolni magát.22 Igazságszolgáltatási ok miatt is létrejöhetett a kapcsolat. Géczy Zsigmond egy Konkoly Ferenc nevű kuruc fosztogató ember ügyében írt, akit a „szent békesség” sem akadályozott meg abban, hogy visszaéléseit elkövesse, és ezért mindkét oldal üldözni kezdte. Thököly elfogatóparancsot adott ki ellene, de a császáriak is el akarták kapni. Géczy Zsigmond fogatta el Konkolyt, bebörtönözte, de jelezte Kohárynak, hogyha kéri, akkor átadja neki, csak ő is tartassa fogságban, el ne engedje, mert a bűnei miatt mindenképpen ítélkezni kell felette.23 A kurucokkal való tárgyalás létfeltétele is lehetett az erőszakmentes várhódolta- tásnak, amire Putnok visszaszerzése is rámutat. Teleki Mihály az 1678-as nyári hadjáratának végén hirtelen visszavonult Erdély felé24, ami miatt több felső-magyarországi kuruc végvár kapitulálni kényszerült. A putnoki helyőrség Jacob Leslie tábornokhoz fordult a megadás ügyében, mert hírét vette, hogy Koháry István a füleki katonaság nagy részével Putnok visszafoglalását tervezve, már a megközelítési útvonalon haladt. A kegyelmi iratot a tábornoktól megkapták, és a putnoki kurucok azonnal levelet küldtek a közeledő Kohárynak a kapituláció ügyében. A putnokiak azt írták, hogy nemrég Ferdinand Franciscus Märfeld szendrői császári parancsnok közvetítésével megkapták Jacob Leslie felső-magyarországi főkapitánytól a lehetőséget az átállásra, és szeretnének tárgyalni a feltételekről. A füleki főkapitány tehát tárgyalóbizottságot nevezett ki. 1678. augusztus 25-én a Borsod vármegyei Bánréve telepü21 MNL-OL C 1296. tekercs. N2 15750., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Ragályi János kuruc hadnagy levele Koháry Istvánnak (Pásztó, 1680. március 14.) 22 MNL-OL C 1057. tekercs. Na 360., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Thököly Imre levele Koháry Istvánnak (Jászberény, 1680. július 24.) 23 MOL C 1290. tekercs. NQ-14821., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Géczy Zsigmond levele Koháry Istvánnak (Osgyán, 1680. november 27.) 24 TRÓCSÁNYI Zsolt: Teleki Mihály (Erdély és a kuruc mozgatom 1690-ig). Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 232. 161
