Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban
rongált vágóhíd helyett új vágóhíd építését határozta el. Október 23-án kezdte meg működését az új létesítmény.13 Az SKB Rt. központi kolóniáját a kezdetektől veszélyeztette a hirtelen áradó Tarján- patak. A kolónia istállómestere (Stallmeister) a bányatelep szélén, a szérűskert közelében lakott. Egy 1873. október 22-i jelentés szerint a patak júniusi áradása miatt árvízkárosult lett, ezért kárát a salgótarjáni bányaigazgatóság és a budapesti igazgatótanács megtérítette.14 1875. június 25. és június 27-én két felhőszakadás is sújtotta a települést. A helyi bányaigazgatóság az igazgató tanácsnak küldött jelentésében számol be az eseményről. A június 25-i jégverés és felhőszakadás a helyi gyümölcsösökben és a szántóföldön okozott nagy kárt. A június 27-én, éjjel 1 órakor kezdődő esőzés iszap áradást okozott a kolónia területén „A kolóniát elárasztotta a hegyről komló iszapos áradat és áj károkat okozod a kertekben és a földeken. Az épiiktekben és a vasútvonalakon nem történt károsodás. ” Az eróziótól csupasz hegyoldalról (a Verem-oldal felől) tehát iszapár zúdult le, nem a patak áradása okozott kárt. Az ilyen iszapáradatok ellen kétféleképpen igyekeztek védekezni. Az utak melletti árkok tisztításával, valamint erdősítéssel és fásítással. Az árkok tisztítása nemcsak a kolónia területén, hanem a MÁV töltése mentén húzódó árkokra is kiterjedt. Az SKB Rt. az 1870-es évektől igyekezett fásítással javítani a helyzetet. A faültetés főleg a kipusztult fák pótlását célozta.15 Kitekintésként említsük meg, hogy a tárgyalt évtizedben több észak-magyarországi városban is okoztak helyi patakok komoly áradásokat, melyek megdöbbentően sok halálos áldozattal is járhattak. Miskolcon a Szinva- és Pece-patakok 1878. augusztus 30-i áradása, melyet nagy mennyiségű csapadék lehullása előzött meg a vízgyűjtő területen, egyetlen éjszaka 277 halálos áldozatot követelt (Az 1878- évi miskolci volt a legtöbb halálos áldozatot követelő árvíz Magyarországon.). Ugyanezen felhőszakadás után az Eger- patak is mértéktelenül felduzzadt, Egerben nyolcán vesztették életüket. Az okok ugyanazok voltak, mint a tarjáni árvizeknél: a hegyvidéki vízgyűjtőkön az évszázadokon át rendszertelenül végzett erdőirtás és legeltetés jelentősen módosította a lefolyási viszonyokat. Ahogy gyöngült az erdő, illetve az összefüggő növénytakaró víz- és hordalékvisszatartó szerepe, az esetenként lezúduló vizek egyre növekvő árvízszinteket eredményeztek, amit tetézett a megnövekedett eróziós hatás következtében a mederben megjelenő hordaléktöbblet.16 Salgótarjánban a patakszabályozás igényének első felmerüléséről pontosan nem tudunk, minden bizonnyal visszatérően szó lehetett róla a 19. század utolsó harmadában. Első adatunk a hatóság kezdeményezéséről 1890. október 24-ből származik. Ezen a napon datálódik egy alispáni engedély a Tarján-patak szabályozásáról. A munka irányítá13 Érdekesség, hogy az új vágóhíd befolyt jövedelmét a községháza (későbbi városháza) építési munkáira fordították, melyet első formájában 1879-ben adtak át. 14 BELITZKY János: Adalékok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászainak élet- és munkakörülményeihez. In: Nógrád Megyei Múzeumi Közlemények 1974. Salgótarján, 1974. (A továbbiakban: BELITZKY: Adalékok...), 201. 15 BELITZKY: Adalékok, 222-223. 16 Vizeink krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Szerkesztette: Fejér László. Budapest, 2001., 128-129. 119
