Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Szepessy Gábor: Keskeny nyomtávú vasutak és környezetalakító hatásuk a Karancs-Medves vidékén
A medvesi kőbányák bazaltját évtizedekig keskeny nyomtávú vasúton vontatták le a Somoskőújfalui MÁV állomás melletti rakodóra. Ez a kisvasút azonban a kitermelt ásványkincs és a bányászattal összefüggő anyagok, eszközök mellett kizárólag a bányák dolgozóinak szállítását biztosította. A vasút mégis eredetileg nem a kő-, hanem a szénbányászat igényeit elégítette ki. A pályát ugyanis a Medves-fennsík szélén található vecseklői Égigond-bánya szenének elszállítására létesítették.32 Pontos építési idejét nem ismerjük, de mivel a vecseklői bányát az 1870-es évek legelején kezdték művelni, így valószínűsíthető a vonal - mely „Vecseklőer Kohlenbahn” néven szerepel egy helyszínrajzon - ekkori üzembe helyezése. A vecseklői szenet később kötélpályán a vízválasztói erőműhöz szállították, s a síneket felszedték.33 A bazalt bányászata a somoskői Nyerges-hegyen 1878-ban kezdődött. Ezt követte két évvel később a macskalyuki bánya megnyitása. Kezdetben a kőfejtők termelvényét egy magánúton, kocsikkal juttatták el a Somoskőújfalui vasútállomás melletti rakodóra.34 1910-ben Hoffbauer Jakab vállalkozása — a már meglévő nyomvonal egy részén - hét kilométer hosszú, keskeny nyomtávú iparvágányt létesített az eresztvényi bányatelep és Somoskőújfalu között. Az iparvasút, valamint a hozzá csatlakozó eresztvényi siklópálya, illetve a normál nyomtávú iparvágány közigazgatási bejárására 1910. január 15- én, műtanrendőri bejárására 1910. augusztus 26-án került sor.35 A vasutat a Somoskőújfalui normál nyomtávú iparvágány és kőzúzda mellől kiindulva vezették a 38-as és 40-es szelvények közötti eresztvényi állomásig. Itt létesült a vontatási telep, és ide csatlakozott a siklópálya. A vonal ekkor a 69-es és 70- es szelvények közötti kőbányánál végződött. Műtárgyai között szerepelt a 16-os és 19-es szelvények között található, 150 méter hosszú alagút, valamint a 20-as és 22-es szelvények között épült - tizenkét méter mély A medvesi kisvasút viaduktja völgyet áthidaló - 24 méter (Klösz György felvétele, forrás: kisvasut.hu) hosszúságú viadukt. A 0-s 32 SZVIRCSEK 2000. 608. p. 33 http://kisvasut.hu/view_cikk.php7icb2125 34 GYULAI Károly: A bazaltkő és bányászata hazánkban. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1910. XLII1. évf. 51. köt. 2. fűz. 14. p„ 30. p. 35 http://kisvasut.hu/view_cikk.php7kb2125 110
