Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Komjáti Zoltán Igor: Amikor az ellentétek kiéleződnek…

dögadta, valamikor lészen!" Bélteky Pál úgy ment el, hogy egyáltalán nem foglalkozott Ebeczky szavaival. 9. pontra: a tanú látta, hogy öregebb Márton Nagy István rátámadt azokra a szolgák­ra, akik lerántották és ütlegelni kezdték Ebeczkyt. Csákánnyal-e vagy baltával támadt rá­juk, arra nem emlékszik. Főleg azt a szolgát támadta, aki Ebeczky hasán ült, annak a fe­jét törte be, egy másik szolgát pedig a kezén sebesített meg. Márton Nagy István részeg volt. 10. pontra: hallomásból tud a dologról. 11. pontra: semmit nem tud. 6. tanú: Dobay János, nemes ember, Heves vármegyei szolgabíró, kora jelöletien Egyik pontra sem mond semmit, hanem a következőt mondja el: éppen otthon tar­tózkodott a házánál, és vendégségben volt nála Balogh Mihály is, amikor Ebeczkyné ér­te küldetett, hogy jöjjön azonnal, és tartsa vissza a férjét, mert részeg, és lovon elment. Dobay először nem akart elmenni, de a felesége és Balogh Mihály rábeszélte. Az utcán megkérdezte Ebeczky inasától, hogy ura hová megy, és mit akar, de az nem tudott vála­szolni. Mikor Dobay belépett Ebeczky ajtaján, látta őt és még sok embert az udvaron, akik tartóztatták. Dobay megkérdezte: „Sógor, hová mész? Tudod-e, minap is hogy járál?’’ Ebeczky dühösen arrébb ment, mire Dobay csak ennyit mondott: „Vessz el ha nem akarsz szót fogadni!” Dobay azóta is sokat gondolkodott Ebeczky szándéka felől, de azóta sem tudott rájönni, de azt nem gondolta volna akkor, hogy Bélteky Pál ellen vonult volna. Dobay sértetten kijött Ebeczkytől, és mikor látta, hogy az ott levők sem tudják ott­hon tartani, azt kiáltotta nekik: „Ha veszni indult, bocsássátok, minap is hogy fára, s nem gondol véle. ” Ebeczky kivezette a lovát, amelyen egy pár puska és egy hegyestőr volt, és kapcában, lóding nélkül felült rá. Dobay nem tud rá választ adni, hogy vajon a puska „fel volt-e tekerve”. Kis idő múlva hallotta a lövést, és nemsokára hozták is Ebeczkyt sebesülten, aki káromkodott, szidta Béltekyt, gyilkosnak nevezte, és azzal is fe­nyegette, hogy megöli. Hogy azért haragudott rá, mert éppen akkor megverték miatta, vagy mi más okból, azt nem tudja Dobay. 11-es pontra: azt mondja: Ebeczky és Bélteky „...nemigen voltának őkegyelmek egy­másnak jóakarói..." 7. tanú: ifjabb Márton Nagy István, nemes ember, Nógrád és Pest megyei jurasszor, 40 éves A pontokra annyit tud mondani, hogy a 6. pontban megjelölt helyen a szemével látta, hogy Ebeczky Menyhért fegyverestül kiment a lován, és akkor azt mondta Barsy János, hogy Ebeczky most az alkapitányt ellen megy, mire Márton Nagy Ist­ván (bár kissé ittas volt) odapattant hozzá, és megfogta a kantárját, hogy leállítsa. Ebeczky ráfogta az egyik puskát (bár „...az érez nem volt reá vonva a puska serpe­nyőjére..."), és közölte vele, hogy ha nem engedi el, akkor meglövi. Ebeczky még kétszer megismételte szavait, de a tanú nem engedte el a kantárt. Hanem mikor Bélteky Pál éppen odaért, akkor Ebeczky hirtelen elsütötte a puskáját. A tanú nem tudja, hogy kire akart lőni, a fegyver elsült, és csak azt látta, hogy Bélteky szolgájá­nak dolmányát és nadrágját átütötte a golyó. Z pontra: a tanú látta, hogy Bélteky Pál a kezében levő nádpálcával rávágott Ebeczkyre. 8. pontra: a tanú nem látta, hogy Ebeczky Menyhért a hegyestőréhez kapott volna. 94

Next

/
Thumbnails
Contents