Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Komjáti Zoltán Igor: Amikor az ellentétek kiéleződnek…

nyoznak a közkatonák vallomásai. Elképzelhető tehát, hogy a közrendű vitézek nem mentek el tanúnak (félve a fenyegetésektől), vagy pedig szándékosan nem vették fel őket a tanúzók listájára. A nemesi származásúaknak viszont nem volt mit félniük a felettesektől. (Olasz Pál és Sövényházy István később katonai pályára lépett.) Mindenesetre mindkét oldalról éppen elég tanúzó jelent meg ahhoz, hogy vallomásaikkal a füleki katonaság és vezetőinek törvénytelenségeit nyilvánvalóvá tegyék. Nem is vallhatták másképpen, mert minden a jelenlétükben zajlott, ha érdekeltek voltak a portyák javaiból, ha nem, a nemesség és a katonaság közötti nézeteltéréseket pedig személyesen élték meg.

A tanúvallatási jegyzőkönyvet tartalmazó iratanyagban, szintén Szabó András Péter jóvoltából, pontosíthatjuk a vármegyei követség elindulását, tudniillik 1669. január 30- án érkeztek gróf Nádasdy Tamás országbíróhoz, aki audiencián fogadta a küldötteket, és ígéretet tett arra, hogy az uralkodónak prezentálni fogja a kérésüket, ugyanakkor levelet is írt Nógrád vármegyének, hogy az utasításait, melyet a követek visznek majd vissza, tartsák be aszerint, ahogy ő meghagyta nekik.14

2. tanúvallatási jegyzőkönyv15

Ez a jegyzőkönyv azért létfontosságú, mert ennek alapján derült fény arra, hogy a nemesség és katonaság között kiújult ellenségeskedés okozója nem Bélteky Pál alkapitány volt, hanem a nemesség által minden áron oltalmazott és védett Ebeczky Menyhért. Az 1678 májusában történt esemény azonnali nemesi szervezkedést indított el, mint azt már bemutattam.16 17 Fontos kiemelni, hogy Koháry István is majdnem vád alá került, mert Ebeczky Menyhértet nem rögtön a tett elkövetésekor, hanem másnap, a házából, azaz nemesi portáról vitette tömlöcbe, amely a magyar törvények szerint „actus majoris potentiae”-nak, vagyis „nagyobb hatalmaskodás” bűntettének számított, amit akár halállal is büntethettek , és a Koháry-féle főnemeseket is vagyonelkobzás fenyegethette.

A tanúvallatást Bélteky Pál kérésére Forgács Ádám országbíró rendelte el tanúvallatási engedély (compulsoria mandátum) kiadásával. Augusztus 3-án kezdődik, végzi ifjabb Michalek Miklós Nógrád megyei szolgabíró és Gyöngyösi István Nógrád megyei jurassor. Színhely: Fülek vára

Tanúvallomás kérdései:

1. Tudja-e vagy látta-e a tanú, hogy Pünkösd napján Bélteky Pál alkapitány Kubinyi Lászlóval együtt egy városfalon kívül levő pincében mulatott volna, és ott Ebeczky Menyhért belekötött, vagyis Ebeczky volt az atrocitás indítója, nem pedig Bélteky Pál?

14 ANDJC, 27. fond, 39. csomó (II/3.), Colectia „Dr. Nagy Eugen” - Notar public/Dr. Nagy Jenő csíkszentmártoni közjegyző gyűjteménye, föl 16., Nádasdy Ferenc országbíró levele Nógrád vármegye magisztrátusának (Pottendorf, 1669. január 30.)

15 MNL-OL C 1277. tekercs Nfl 12797., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Nógrád vármegye tanúvallatási jegyzőkönyve a Bélteky contra Ebeczky perben (Fülek, 1678. augusztus 3-18.)

16 KOMJÁTI, 2010b. 104-111.; KOMJÁTI, 2010c. 161-163.

17 SZAKÁLY, 1991b. 37.

90