Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Múzeumügy - Baráthi Ottó: A nógrádi honismeret-történet tükörcserepei
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 MÚZEUMÜGY A NÓGRÁDI HONISMERET-TÖRTÉNET TÜKÖRCSEREPEI 50 éves a megyei honismereti mozgalom és tevékenység BARÁTHI OTTÓ A honismeret - mint összetett - szó jelentése, tartalma változó, értelmezése is különböző: egyszer a mozgalmi, esetenként a tudományos, mostanában a civil-tevékenységi jellege hangsúlyos. Ugyanakkor a honismereti mozgalom és a honismereti tevékenység kifejezés szinte mindegyik felfogása tartalmazza az információk felkutatását, gyűjtését és feldolgozását, mindkettő feladataként az ismeretszerzést, a tájékoztatást, a tudatformálást és a nevelést jelöli. Célja - többek között - a közművelődés hatékonyabbá tétele, a hazafias nevelés elmélyítése, egyes tudományágak kutató-gyűjtő munkával, hely- történeti információk feltárásával való segítése. Napjaink mindkét fogalommal kapcsolatos egyik legteljesebb, egyben leghitelesebb definíciója szerintem a következő: „A honismereti mozgalom olyan közösségi célú, önkéntes és öntevékeny társuláson alapuló kulturális tevékenység, amely a szülőföld, a lakó- és munkahely, a szükebb és tágabb haza történetének, természeti és gazdasági értékeinek, népéletének, kulturális hagyományainak megismerését, megismertetését, tiszteletét és gyarapítását szolgálja, közhasznú szervezetként. ”1 Eléggé közismert, hogy a nemzeti/országos szinten előbb kialakult a honismeret iránti igény és a tudományos tevékenység, a honismereti kutatómunka, mint ahogy a honismereti mozgalom megindulhatott. így volt ez Nógrád megyében is, ahol a hontörténeti tudományos tevékenység kezdetei Nagy Iván nevéhez fűződnek, de feltétlenül meg kell említeni Mocsáry Antal és Borovszky Samu munkásságát is. Nagy Iván vezető szerepét - többek között - a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulat 1891. március 15-ei balassagyarmati megalapításával vívta ki. Az alapszabály szerinti cél: „Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik. ”1 2 A társulat létrehozásával a történész lerakta a balassagyarmati múzeum alapjait, amely az 1950. évi államosítás után kapta a Palóc Múzeum nevet. A Nógrád megyei honismereti tudományos tevékenység feltételei először itt teremtődtek meg, Manga János (1949. évi) vezetői kinevezésével. Ezzel szemben a salgótarjáni múzeum csak 1959-ben nyílt meg a látogatók számára, és a tudományos tevékenység csak ezt követően bontakozhatott ki. Nem így a honisme1 A Honismereti Szövetség honlapja http://www.honismeret.hu/?modul=oldal&tartalom=1216714 Letöltve: 2014. március 9. 2 Múzeumtörténet. A Palóc Múzeum honlapján http://pabcmuzeum.hu/a-muzeumrol/a-muzeumrol/ Letöltve: 2014. március 16. 311
