Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Néprajz - Molnár Ildikó: Hollókő gazdasági változásai az elmúlt másfél évszázadban, különös tekintettel a Világörökségi cím elnyerése utáni időszakban
cím elnyerése után egyre erősödött. A megnövekedett turisztikai forgalom egyre több munkalehetőséget biztosított helyben. A turisztikai forgalom java tavasztól őszig tartott, így az ideérkező látogatók fogadása mellett a földművelés már nem volt kivitelezhető. Egyre több hollókői idős asszony jelent meg ismét viseletben a falu rendezvényein, készített ételeket, ajándéktárgyakat a csoportoknak. Ugyanekkor pedig egyre több műveletien parcella lett a falu közvetlen határában. 1988-ban már a valamikori szőlőhegy újratelepítése sem belső kényszer hatására, hanem a Bükki Nemzeti Park kezdeményezésére indult meg. Pontosan ezért nem is sikerült, mert a belső motiváció hiányzott a helyi lakosokból. Napjainkban A falu határában a tájvédelmi terület nagy részén az erdő vette át az uralmat. Az egykori szalagparcellák eltűntek, helyüket bozótos vette át. Sokan még a saját kiskertjüket, konyhakertjüket sem művelik. Egy adatközlő elmondása szerint: „Tavasszal Rimócról jár át egy ember megmetszeni a fákat, mert az itteniek már azt sem csinálják, inkább fizetnek neki. ”8 A turisztikai szolgáltatások teszik ki a kicsivel több, mint 300 lakos több mint 30%- ának a bevételeit. A fesztiválokon, rendezvényeken való megjelenés pl. a Hollókői Húsvét bevételeiből tudnak a téli időszakra tartalékolni. Mivel már az 1900-as években volt arra adat, hogy nem tudtak a sovány, rossz minőségű talajon elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű növényt megtermeszteni, így ezzel már napjainkban meg sem próbálkoznak. A 2014-ben készülő KÉT próbál erre is megoldást találni, de a helyi adottságok mellett, és ismételten hangsúlyozva, a belső motiváció hiányában ezek ugyanúgy „halálra vannak ítélve” már a kezdetekkor, ha nem sikerül támogató, lelkes helyieket bevonni a kivitelezéskor. Az Európai Unióhoz történt csatlakozások után és a pályázati lehetőségek megnyílásával a település intenzív fejlődét mutat. Ezt a látkép nem adja vissza, hiszen ügyelnek a műemlék- védelem szigorú szabályainak betartására, de az egymás után megvalósuló projektek több új munkalehetőséget, kulturált vendégfogadást és a helyiek jobb életlehetőségeit biztosították. 8 Saját gyűjtés 2013. 308
