Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Természettudomány - Gherdán Katalin: Múzeumi foszfin-alapú kártevőirtás során szerzett tapasztalatok

A pincehelyiséggel közvetlenül szomszédos kőtárban hőmérséklet- és páratartalommérőt helyeztünk el. A gázosítás és szellőztetés során monitoroztuk a páratartalmat és a hőmérsékletet (3. ábra).

A hőmérséklet-adatokból látszik, hogy a kísérlet során a behatási idő megfelelt a kár- tevőirtó-szer gyártója által előírtaknak (4. táblázat).

hőmérséklet

minimális behatási idő

<5°C

a gázosítás nem javasolt

5-10°C

10 nap

11-15°C

5 nap

16-25°C

4 nap

>25°C

3 nap

4. táblázat Minimális behatási idők TEKPHOS® tabletta használata esetén, a hőmérséklet függvényében (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2013)

A relatív páratartalom-viszonyokat is kedvezőeknek gondoljuk: a hőmérséklet sem a gázosítás, sem a szellőztetés idején nem közelítette meg a harmatpontot.

A kísérleti minták anyagvizsgálata

A mintákat sztereomikroszkóppal vizsgáltuk, felületükről fotódokumentációt készítettünk. A felületi bevonatokat ezután pásztázó elektronmikroszkóppal (morfológiai vizsgálat), és az ezzel kombinált energiadiszperzív röntgen spektrometriával (lokális kémiai elemzés), valamint mikroszkópi Raman spektroszkópiával (fázisazonosítás) elemeztük. Vizsgálati eredményeinket összevetettük a korábbi kártevő-mentesítés hatására a műtárgyakon kialakult korróziós termékek vizsgálatának eredményeivel.

A gázosított helyiségekbe kihelyezett valamennyi érmén találtunk elváltozást. Az ezüstminták (Cu<l tömeg%) felületén azonban nem tapasztaltunk korrózióra utaló nyomokat.

A különböző minta/helyszín típusok szerint egyedül a szárazon és nedvesen tartott minták között találtunk különbséget. Jelenlegi tapasztalataink szerint nincs különbség a légáram útjába, és attól elzárva, illetve a padlószint felett különböző magasságokba elhelyezett minták között.

Szárazon tartott minták

A száraz mintákon szabad szemmel és/vagy sztereomikroszkópban látható sötétbarna, fekete elszíneződések jelentek meg (4. ábra).

A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy ezek a bevonatok - 1 pm vastagságú filmek, melyek a karcolt felületeken is képződtek. Kis vastagságuk miatt nem dönthető el, hogy a mikroanalízis során detektált réz az érméből vagy a felületi filmből származik, de látszik, hogy a bevonatok magas foszfortar- talmúak (5-7. ábrák).

288