Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Természettudomány - Hír János: Összefoglaló beszámoló a 2004–2013 között folyó litkei őslénytani ásatások eredményeiről
ml m2 Litke 1-2 25% 13% M. collongensis, Calatayud-medence 32-75% 40-89% M. minor, Sansan 0 0 M. minor, Közép-Európa 0-23% 0-57% 3. táblázat. Megacricetodon ml, m2 zápfogak gyakorisága teljesen hiányzó mesolophiddal A M. minor a középső miocén kisgerinces faunák gyakori eleme és Közép-Európá- ban jelentős hosszúságú időbeli elterjedéssel bír: az MN5 zónától az MN9 zónáig. A M. minor populációkban vizsgálható evolúciós trendekről az irodalomban megoszlanak a vélemények. Wessels & Reumer (2009) szerint semmiféle világos trend nem bizonyítható sem a méretekben, sem a morfológiában. Kálin (1997) és Kálin & Kempf (2009) a szélesebb értelembe vett M. minor fajon belül három alakot különböztettek meg. 1. M. cf. minor, vagy „nagyon kis termetű” Megacricetodon sp. Az idézett szerzők szerint ez az alak valójában egy új, de még formálisan el nem nevezett faj, mely jellemző volt Svájcban és a Dél-német területen hozzávetőlegesen 15,2 -14,4 millió évek közötti időintervallumban. Heissig (1997) Bajorországban ,M- minor kis formaként” írta le. Mindezidáig ez az alak a Kárpát-medencéből nem került elő. 2. Tipikus, viszonylag nagy méretű M. minor., svájci és Dél-német területen néhány jellemző lelőhelye: Sagentobel, Unterneul la, Rümikon, Göttschlag, Ziemethausen, Helsinghausen. A Kárpát-medencéből ismert populációi: Hasznos, Sámsonháza, Felsőtárkány-Felnémet 2/3 és 2/7. A litkei populáció megfelel ennek az alaknak, noha a litkei anyagban van néhány speciális morfológiai karakter: a „hiperfejlett” paracone posterior spur a M1-M2 koronákon, az anteroconetól a hypoconeig futó linguális cingulum a Ml-en, 100%-ban egykúpú és keskeny anteroconid az ml koronákon. Az utóbbi két sajátosság biztosan pleziomorf (ősi) karakter, melyek a korai aragóniai M. primitivus populációkban fordul elő. Pl. Bunol (Daams & Freudenthal 1974), Aliveri (Klein-Hofmeier & De Bruun 1988), La Retama (Álvarez-Sierra et al 2006), Pico de Fraile (Ruiz-Sanchez et al 2013), Artesilla (Ouver-Perez et al 2008). 3. M. aff. minor egy kis termetű forma, mely az MN8 zónában jelenik meg (Anwil). A viszonya a többi hasonló korú Megacricetodon alakhoz (M. debmijni, M. minutus) és a lehetséges szinonimák még vita tárgyát képezik. Ez a késői Astaracien-korai Vallesian forma Magyarországról Mátraszőlős 1,2, 3, valamint Felsőtárkány 1,2,3/2,3/10 lelőhelyekről ismert. Eredetileg M. minor, M. minutus, vagy M. cf. minutus neveken lettek meghatározva. Összességében a litkei Megacricetodon anyagot a M. minor fajba sorolhatjuk azzal a megjegyzéssel, hogy visel néhány ősi alaktani jelegzetességet. 262
