Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Irodalomtörténet - Gréczi-Zsoldos Enikő: Madách Imre és a frenológia
Daniel Webster), de nemcsak embereken, hanem állatokon végzett tanulmányokról is számot adtak (pl. Animal Magnetism). A frenológia határtudomány jellege (a frenológia, a fiziológia, a neveléstan és a pszichológiai tudományok hibriditása) mutatkozik meg a Phrenology and Physiology Applied to Education and Self-Improvement című tanulmányban, de a Neurology című írás is jelzi a terület interdiszciplaniritását. A neurológia máig kamatoztatja a korabeli frenológus orvosok, kutatók eredményeit. A lapszám Phrenology in United States és a Phrenology in Kentucky című cikkei elénk tárják az amerikai frenológiát. A 2. fejezetben fajok és nemzetek karaktereit rajzolják meg, szó esik a színesbőrűek, az indiánok és a zsidók karakterisztikájáról. Az egyik fejezet az eltérő mentális minőségekkel foglalkozik, a kiemelkedő tehetségről és az idiotizmusról szól az egyik tanulmány, illetőleg a felnőttek és a gyerekek mentális sajátságai is szóba kerülnek.2 Ebben az időszakban Londonban is kiadtak hasonló témájú cikkeket publikáló folyóiratot The Phrenologie Journal and Magazine of Moral Science címen.3 A magyar tudományban Lenhossék Mihály és fia, József honosította meg a frenológia elméletét. Elméleti és gyakorlati témákat feldolgozó tanulmányaik megismertették a hazai közönséggel a kranioszkópia lényegét.4 Sok ellenzője is akadt e nézetrendszernek. Francois Magendie a frenológiát áltudománynak nevezte. Virágzása idején és utána is sokan a vallással ellentétes, eretnek, tudománytalan teóriának minősítették. Bár az eredmények hozzájárultak a neurológiai tudományok fejlődéséhez, mégis mivel a frenológusok bizonyos tételeiket nem tudták bizonyítani, ezért lassacskán veszített gyakorlati és elméleti alkalmazásából. A Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárában a XIII. 1. fondszám alatt, a Bory-Madách család iratanyagának 2. állagában őriznek 66 levelet. Ezeket Harsányi Zsoltnak a Pesti Hírlap 1932. április 17-i számában megjelent, valamint később a Magyar Rádióban közzétett felhívására írtak olyan személyek, akik Madách Imréről és a családtagokról szóló visszaemlékezéseikkel tudták segíteni a regényírót.5 Harsányi Zsolt, akit a legtöbben a két világháború közötti időszak bestseller-életrajzírójaként ismernek, a Pesti Hírlapban Adat Madáchról címmel tette közzé felhívását: Madách Imréről készülő életrajzi regényéhez keresett adatokat. Ebben a levelezésben találjuk Kelemen Béla (amint leveléből megtudjuk:) „nyugalmazott igazgató, címzetes főigazgató" 1932. április 19-én írt sorait. Levelében felhívja Harsányi Zsolt figyelmét Bodor Aladárra, aki a pápai főgimnázium évi értesítőjében közölt cikkében „kisütötte, hogy Madách Imre foglalko2 Fowler, O. S„ 1843. 3 http://books.google.hu/books 4 Lenhossék Mihály: Darstellung des menschlichen Gemüths. I-II. Wien, 1814.; Lenhossék József: Az emberi koponyaisme. Cranioscopia. Az MTA évkönyvei XTV. kötet VII. darab. MTA Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1875; Lenhossék József: Deák Ferencz koponyáján tett mérések és ezekből vont következtetések. Az MTA évkönyvei XTV. kötet VIII. darab. Az MTA Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1876; Lenhossék József: A mesterségesen eltorzított koponyákról általában, különösen pedig egy Csongrádon és Székely-Udvarhelyen talált ilynemű makrokephal és egy Alcsúthon talált barbár korból származó koponyáról A Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei XVI. kötet II. darab. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1878 5 Ezt a levelezést jelen tanulmány szerzője dolgozta fel „retortán át bocsájtani” - Harsányi Zsoltnak a Madách-regény megírását megelőző levelezése című kötetben. 242
