Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Irodalomtörténet - Gréczi-Zsoldos Enikő: Madách Imre és a frenológia
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 IRODALOMTÖRTÉNET MADÁCH IMRE ÉS A FRENOLÓGIA GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ Franz Joseph Gall osztrák származású orvos, anatómus, agykutató, fiziológus gondolatai indították el az 1790-es években a frenológiai irányzatot kranioszkópia néven. A cranium ’koponya’ és a scopos ’látás’ kifejezések összetételéből alakult fogalom arra utal, hogy koponyaméréssel, az ún. agyi dudorok vizsgálatával meghatározhatók az ember jellemvonásai, mentális képességei. A nézetrendszert később Gall követője, Johann Spurzheim nevezte el frenológiának a phren ’elme, értelem’ és a logosz itt: ’tan, tudomány’ jelentésű kifejezések összetételeként. Ez a terminus azt a tudományterületet jelöli, amely a koponyacsont kitüremkedéseit rendszerezi és állítja összefüggésbe az emberi jellemvonásokkal és a mentális képességekkel. A frenológusok úgy vélik, hogy az emberi koponyacsont dudorai, melyek az emberek fején más-más helyen képződnek, az agy domináns területeit jelzik. Véleményük szerint az agy egyes területeinek megnövekedéséhez igazodik a koponyacsont, így az utalhat az ember jellembéli tulajdonságaira, mentális képességeire. A frenológia elméletének megalkotója és követői szerint minden lelki képességnek megfelel az agy egy-egy meghatározott területe, ennek nagysága és a megfelelő lelki képesség energiája között egyenes arány áll fenn. Gall gyakran vizsgált bűnözőket, s megállapította, hogy akiben pl. túlságosan sok a gyűlölködés, annak agyában a gyűlölet ösztönének középpontja túlnövekedést mutat, s ez külsőleg a koponya bizonyos kidomborodásában jelentkezik. A koponya domborulatai és mélyedései eszerint a lélek összes tulajdonságát elárulják. A frenológiai tanulmányokban gyakran szerepelnek olyan koponyaábrák és agytérképek, amelyeken beosztások jelölik az egyes területek dudorainak jelentését. 240
