Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Fodor Miklós: P. Zadravecz István salgótarjáni látogatásai
jánban káplán Upponyi József, akkoriban mint bódvaszilasi plébános. Zadravecz beszédet intézett a salgótarjáni néphez. A Munka tudósítója megjegyzi, beszéde gyorsíró hiányában nem maradt meg - „végtelen kár”. Ezután sor került a főpapi trónus bíborszínű baldachi- na alatt aranyos klasulába öltözve a Salgótarjánban ritkán látható főpapi misére. A kicsi kápolnán kívül rekedt híveknek a kápolna külső fala tövében rögtönzött tábori oltárnál P. Virág Venánc rendtartományi szekretárius csendes misét celebrált, hogy minden jelenlévő részesülhessen a szentmise áldásaiban. 11-kor ért véget a felszentelési szertartás, utána P. Kiefer Szevér szécsényi házfőnök mondta a második szentmisét. Délután 1 órakor bankettre került sor, melyen Förster polgármester köszöntötte tószt- jával Zadraveczet. A második plébánia korábbi elkeseredett ellenzője, Traum Péter plébános esperes üdvözölte az új plébániát. A pohárköszöntőkkel a beavatás, a befogadás rítusa zajlott le. Zadravecz „mély értelmű” pohárköszöntőjével válaszolt a tósztokra.24 Az új plébánia alapításának jelentősége a társadalmi kezdeményezésben, a hívek nagyarányú anyagi áldozatkészségében volt, valamint abban, hogy nem hajoltak meg a megyei-városi és egyházi tekintélyek ellenállása előtt. Nem véletlenül írta Szilvássy Ferenc 1934-ben: „A salgótarjáni északi plébánia volt városunk első és eddig még egyetlen olyan ájabbkori intézménye, amelynek fehér falaihoz igazán nem tapad a vállalatok arany sara és a közhatalmak protegálása és vá.lhreregetése”.25 1933 októberéből van egy adatunk arról, hogy a ferences püspök figyelemmel kísérte a salgótarjáni ferences szervezésű hitéletet. A helyi Szívgárdisták ünnepségén új gárdistákat avattak a kápolnában. P. Réz Marián plébános, házfőnök szentmise keretében áldotta meg a katolikus gyermekszervezet hófehér, rajta saját szíve felé mutató Kisjézust ábrázoló zászlaját. Az acélgyári iskola tornatermében lezajlott ünnepségen P. Réz Marián Zadravecz István nevében verte be a zászlóba a zászlószeget.26 Az új plébánia templom 1936-ra készült el Szontagh Pál tervei szerint, egységesen a plébánia és zárda épületével. Az év elején a már felépült, de fel nem szentelt templom építéstörténetét írta meg Figus Béla városi főjegyző, illetve jelentette azt meg a helyi rendház. A kis kötet előszavában Zadravecz a következőket írja: „A kagyló vonagló fájdalmában szüli meg a nemes gyöngyöt... Salgótarján is gazdasági és nemzeti életünk nagy válságában, mondhatni vonaglásában, szülte meg legszebb gyöngyét: a barátok templomát és kolostorát.... Akinek épült, Az nem marad adós! E templomból hinti áldását a körülötte térdelő hívőkre és a határokon tálról feléje sóhajtó elszakítottakra... A barátok pedig, Szent Ferenc alázatos fiai, Isten ez áldásának szerteszórói lesznek az áj templomukból... Hisz csak azért jöttek Salgótarjánba... A szeretet hozta ide őket... A föld népe, a fáradt munkás-testvér szeretete... Teljesíteni akarják a Mester hívó szavát: egyengetni Feléje a fáradtak, a terheltek, a szenvedők útját... ”27 A május 2-i Munka vezércikke így harangozza be a püspök következő érkezését: „P. Zadravecz István nem először jön e határra került városba, ahol oly nagy tisztelet és sze24 A Munka. 1932. 11.26. 25 Szilvássy Ferencet idézi R. Várkonyi Ágnes http://archivum.ferencesek.hu/ietoltes/irodalom/ R.Varkonyi_Salgotarjan.pdf 26 A Munka. 1933. 10. 14. 21 Dr. Figus Béla: A salgótarjáni ferencrendi templom építésének története. Salgótarján, 1936. Uzdóczy Zadravecz István előszava. 19S
