Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években
Egyik ilyen estélyen Szántay István MÁV raktárfőnök - „A Munka” című városi hetilap 1924. március 15. és 1933. május 13. közötti főszerkesztője - tartott felolvasást „az iparos lélek fejlődéséről”, majd egy iparos kislánya énekelt magyar népdalokat.74 Az ünnepélyeknek is megadták a módját. 1926 májusában Rákóczi ünnepélyt tartottak: „Patay Lajos (asztalos) szép irredenta szavalatával emelte az est fényét, ifj. Timaróczky Sándor (mechanikus) szép baritonján felzengtek az édes-bús kuruc nóták. ”75 Hasonló lelkesedéssel ünnepelték a március tizenötödikét is. A nyári időszakban gyakran rendeztek táncmulatságokat is, nemegyszer szépségversennyel egybekötve. Belépő díjat csak jótékony célból szedtek, 1928. július 8-án például a székházbővítés költségeire. Ezen mulatságon megjelent a város polgármestere, dr. Förster Kálmán is, és 40 pengőt adományozott.76 A felülfizetéseket a városi hetilap mindig név szerint közölte. Általános volt, hogy a rendezvényeken megjelentek városi tisztviselők, kereskedők, néha munkások is. Nem volt véletlen Lapsánszky János városi tisztviselő 1926-ban közzétett gondolata: „Felhívjuk tehát azokat, akiknek lelkülete megérti intencióinkat, megérzi a tennivalónkat e téren, hogy egyesítsék azokat a nagy kultúrtényezőket, a nagyhorderejű társadalmi együttműködés érdekében, melyekkel bőségesen rendelkezik e „határváros”. ”77 A farsangok kínálták a legváltozatosabb programot. Egy ilyen alkalommal viharos feltűnést keltett egy kisleány balett tánca, amit a fiatalság lelkes tapsára meg kellett ismételni.78 Mindez arra utal, hogy az iparosok nagy részének ezeken a rendezvényeken való részvétel jelentette az egyedüli lehetőséget arra, hogy művészettel, kultúrával találkozzanak, még ha műkedvelői szinten is. Az ipartestületnek saját műkedvelő színjátszócsapata is volt, amely nagy sikerrel játszotta például Herczeg Ferenc: Gyurkovics lányok című vígjátékát.79 A műkedvelő amatőr színészeken, énekeseken, szavalókon, zenészeken kívül volt az iparosok között egy lelkes rímfaragó cipész kisiparos is, Jankovics József, aki számos alkalommal írt bár kissé egyszerű, de nagyon lelkes versikéket a városi hetilapban. 74 A Munka, 2. évf. 1924. febr. 2. 4. L 75 Uo. 4. évf. 1926. máj. 15. 2. L 76 Uo. 6. évf. 1928. jut 14. 3. L 77 Salgótarjáni Almanach. Salgótarján, 1926. 106. L 78 A Munka, 7. évf. 1929. febr. 16. 4. L 79 Uo. 5. évf. 1927. aug. 20. 3. L 166
