Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években
utolsó munkáját befejező, adóssággal küszködő iparos nem tudja, lesz-e holnap mihez fognia, lesz-e kenyér az asztalán, akkor éles szemmel kell vigyáznia azokra az újakra, akik ebben a percben kezdik pályájukat".54 55 A cikkíró hangsúlyozta, hogy az iskolából kikerülő iparosnak szellemileg képzettnek, ugyanakkor hazájához is hű magyarnak kell lennie. Az erkölcsi nevelést az iskolában a tanárokon kívül magukra vállalták a hitoktatók és a leventék, a cserkészek is. De nem szabad kifelejteni a sorból az ünnepélyeket sem: „Az ünnepély a Hymnussal kezdődött... Majd Küster Lajos iparosiskolai szakoktató mondott hatásos, mély elgondolású hazafias beszédet, amelyben a tanuló ifjúságot mint a haza leendő polgárait és jövőbeni reménységeit biztatta példás magaviseletre, kitartó szorgalomra és fáradhatatlan munkásságra”. Az iskolát hátrahagyva térjünk át az iparosoktatás másik színhelyére, a mester műhelyébe. V. Tanoncévek a műhelyben Mint az előző fejezetből kiderült, a tanulók párhuzamosan, egyszerre két helyen sajátították el a szakma fortélyait és az alapvető ismereteket. Egyrészt az említett iparosta- nonc iskolában, másrészt a mester műhelyében. Az iskola és a mester állandó kapcsolatban volt egymással. A mester kötelessége volt (nem a szülőé), hogy beírassa tanoncát az iskolába, kivéve, ha nagykorú, illetve testi, esetleg szellemi fogyatékos volt.56 Ha a tanonc mesterénél lakott, az volt felelős iskolai mulasztásáért is, ami sok megrendelés esetén gyakran meg is esett. Az iskolalátogatás beleszámított a munkaidőbe, ami általában 12 óra hossza volt. Ki lehetett tanonc? Az a 18 éven aluli kiskorú, aki már elvégezte az elemi iskola néhány osztályát, ideális esetben mind a hatot, de mint ez az előző fejezetből kitűnik, ez nagyon ritka volt. A kiskorú tanonc gyámja (általában az édesapja) kötött tanoncszerző- dést a mesterrel. Lehetett tanonc 18 éven felüli felnőtt is. A sors, az anyagi helyzet erre sokakat rászorított. így állt például felnőtt fejjel női szabó tanoncnak egy özvegyasszony, Kosch Dezsőné is, akit férje halála kényszerített rá szakma tanulására.57 Egy másik esetben dr. Bellák Gyuláné fogorvos férjénél tanoncoskodott, mint fog- technikus.58 Sok esetben előfordult még, hogy a mester saját családjának tagjait, általában gyermekeit fogadja fel tanoncnak. Két testvér például - Ender János és Bálint - édesapjukhoz, Ender István mészároshoz álltak be tanoncnak.59 De volt, hogy kisiparosnő fogadta tanoncnak fiát: Malinovics Illésné fényképész - Malinovics Milánt.60 54 A Munka, 7. évf. 1929. aug. 3. 1. L 55 A Munka, 5. évf. 1927. márc. 26. 3. L 56 Közigazgatási ismeretek i.m. 57 NML DC. 203. Tanonclajstrom, 1911-1933. 58 Uo. 59 Uo. 60 Uo. 162