Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években
két ettek. A család, ebédlő híján a konyhában étkezett, a háziasszony maga szolgálta fel az ebédet a viaszkos vászonnal borított asztalon. Ünnepi alkalmakkor a szobában étkeztek.45 Mindebből az derül ki, hogy a salgótarjáni kisiparosok társadalma, és ebből következően életmódja is, nagyon eltérően alakult, általában jövedelmi viszonyaiktól függően. De általában mindannyian megbecsült tagjai voltak a város társadalmának, hiszen műhelyeik csak úgy maradhattak fenn, ha megbízhatóak, jó szakemberek voltak, tisztes és józan életet éltek. ÍV. Az „utánpótlás” - az iparosok szervezett oktatása A kisiparossá válásnak két jellegzetes útja volt: a gyerekek egyrészt családi indíttatásra vitték tovább apjuk, nagyapjuk műhelyét, és valóságos kis dinasztiák alakultak. A másik utat hűen ábrázolja egy korabeli vezércikk a helyi lapból: „Hazánk lakóinak lelkében az iparos szó fogalma sajnos még nem a legtisztább, nem az őt méltán megillető megvilágításban él Csak ezzel a leértékeléssel, lebecsüléssel magyarázhatjuk meg azokat a kijelentéseket, amiket a pályaválasztás előtt álló ifjak szülei - igen gyakran iparosok is - tesznek, ha a fiú nem tanul vagy gyengébb tehetségű: jó lesz dpésznek, szabónak... szóval jó lesz iparosnak”.46 Tehát sokan úgy gondolták, hogy kisiparosnak a gyengébb képességű fiatalok valók. Az iparostanonciskola Az 1883-ban alapított községi, majd városi iparostanonciskola jó hírnévnek örvendett. Az iskola, saját épület híján a helyi római katolikus hitfelekezeti iskolában nyitotta meg kapuit. Az oktatás 1920-ban üres falak között, megrongált, kifosztott épületben indult újra. A tantestület az 1923/1924-es tanévben még csak 4 tagból állt, de 1929-re a tanárok száma 9 főre emelkedett.47 1. Omilyák Flóris iskola igazgató 2. Balázs Sámuel: magyar nyelv, üzleti levelezés 3. Batsch Károly: vegytan, természettan, földrajz 4. Fekete Gyula: mértan, rajz, szakrajz; könyvtáros 5. Kaszper Kálmán: vegytan, természettan, könyvvitel, díszítő rajz, szertár 6. Körmöczy György: könyvvitel, üzleti levelezés, közgazdaságtan, természettan, vegytan költségvetés 7. Nagy Antal: igazgatóhelyettes, szakrajz 8. Rokfalusy Lajos: számtan, rajz 9. Gemmel József: női szabómester, női ipari szabásrajz 45 L. Nagy Zsuzsa i.m. 46 A Munka, 7. évf. 1929. aug. 3. 1. L 47 Nagy Antal: A salgótarjáni községi iparostanonciskola megszervezése és története: 1883-1933 Salgótarján, 1933. 157
