Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - G. Toronyi Judit: Salgótarján választói társadalma a századelőn (1914–1917)

4.

Kereskedelem, hitel

Önálló kereskedő

51

65

1,27

Tisztviselők

14

6

0.43

Egyéb

(pl.háztulajdonos)

101

87

0,86

Összesen:

166

158

0,95

5.

Közlekedés

. ..

Tisztviselő és díjnok

22

30

1,36

Segédszemélyzet

27

94

3,48

Összesen:

49

124

2,53

6.

Közszolgálat és szabadfoglalkozás

Törvényhozási és

közigazgatási

tisztviselők

49

63

1,29

Igazságszolgáltatás

20

25

1,25

Egyházi szolgálat

6

10

1,67

Tanügy

27

27

Közegészségügy

13

13Irodalom és

művészet

2

3

1,50

Egyéb

16

10

0,62

Összesen:

133

151

1,14

Mindösszesen:

621

1431

2,30

Ebben a felbontásban látható, hogy a kereskedelem és hitel területén a háztulajdonosok száma 99-ről 87-re csökkent. Mindössze egy esetben találtam olyan választót (Porádszky Lajos), aki az 1914-es névjegyzéken háztulajdonosi minőségében szerepel, majd az 1917-es névjegyzéken már tengelygyári munkásként kap választójogot. (Névegyezés alapján még két személynél (Trajbjár Mihály és Trellay Gusztáv) felmerült annak a lehetősége, hogy házbirtokosi jövedelem helyett 1917-re már más foglalkozás és cenzus alapján került a névjegyzékre, de a feltüntetett életkorok - amennyiben megfelelnek a valóságnak - kizárják ennek lehetőségét.) Valószínű, hogy a háborús állapotok vetették vissza a háztulajdon jövedelméből élők számát az 1914. évhez képest. Vagy már nem volt olyan jövedelmük, amelynek alapján bekerülhettek volna a választók közé, vagy a háború áldozatai lettek.

Az 1913. évi XIV. törvény jogkiterjesztő hatását az 1917-es névjegyzéken a bányászat és kohászat elő- és szakmunkásainak, valamint az önálló iparosok létszámának többszörös növekedésében követhetjük nyomon. Ha figyelembe vesszük, hogy az 1910. évi nép144