Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - G. Toronyi Judit: Salgótarján választói társadalma a századelőn (1914–1917)
vagy jövedelmi kategóriát - 29 esetben illetve több éves ipari vállalatnál töltött alkalmazotti viszonyt - 44 esetben - jelöltek meg. A választásra jogosult neve mellett mindkét névjegyzéken feltüntetik a foglalkozását is, amely lehetőséget ad a választók foglalkozási szerkezetének vizsgálatára. Miután a névjegyzéken megjelenő foglalkozások száma igen jelentős, szükséges volt olyan nagyobb foglalkozási csoportok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az adatok kezelhetőségét. Az 1910. évi népszámlálásokban használt foglalkozási szektorokat hívtam segítségül a nagyszámú foglalkozási típusok kategorizálására.14 Ezek az őstermelés, bányászat és kohászat, ipar, kereskedelem és hitel, közlekedés, közszolgálat és szabadfoglalkozás. Az adatok összesítésekor a szektoroknak az alábbi megoszlását kapjuk a névjegyzékeken szereplő választók foglalkozása alapján. A szektorok a választók foglalkozása alapján 1914-es névjegyzék 26,7% E] Őstermelés ■ Bányászat, kohászat □ Ipar □ Kereskedelem, hitel ■ Közlekedés ■ Közszolgálat, szabadfoglalkozás Salgótarjánban az 1913. évi törvény leglátványosabb változást a választásra jogosultak létszámában a bányászat és kohászat területén hozott. Igaz, a választók elenyésző létszámbeli csökkenését csak az őstermelésnél és a kereskedelem, hitel szektorában látjuk, a választók összlétszámához viszonyított arányokban a közszolgálat és szabadfoglalkozás besorolásnál is a felére csökkent a választók aránya. A szektorok a választók foglalkozása alapján 1917-es névjegyzék 10,6°iM% 8,7°/j^^ 19,9% » 49,4% E9 Őstermelés ■ Bányászat, kohászat □ Ipar □ Kereskedelem, hitel ■ Közlekedés ■ Közszolgálat, szabadfoglalkozás 14 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása: Uo. 142
