Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Jakus István János: A közlekedés, az ipar és a városi fejlődés kapcsolata Salgótarjánban és környékén

szék kis kapacitása vagy bizonyos esetekben elmaradása miatt az 1873-as felhőszakadások következtében az épülő pálya jelentős részét a víz alámosta és jelentős károsodást szenvedett a felépítmény is. Ezeket a vonal átadására már teljesen kijavították és ellátták a szükséges műtárgyakkal is20.

A völgy dél felé kinyílik, így a korai időszakban nem voltak jelentős helyhasználati gondok. A völgy északi vége azonban jelentősen szűkült, ahol a város első jelentősebb építései megvalósultak, azonban a településhatár ebben az időben a vasgyári iparvágány kiágazásáig tartott, ahonnan Somoskőújfaluig csak szántóföldek voltak. Ennek az északi résznek a beépítése 1882-tól kezdődik meg, amikor megépítik az evangélikus templomot és a hozzá tartozó paplakot. A korai falu is két nagy területre összpontosult, egyrészt a Meszes-tető alatti részre, másrészt a Tarján-patak melletti megyei utat követve. A gyárak környezetében kialakult jellegzetes építészeti egységek zárták keretbe a települést, miközben a környező tájat a bányaművelés alakította át bizonyos mértékben. Mondhatni Salgótarján várossá válásának megalapozása teljes és mindenre kiterjedő dinamikus környezetben valósult meg. Azonban a különböző településrészek fejlődése koránt sem azonos sebességű a korai fejlődés szakaszában21.

5. ábra - A város északi határának beépítettsége a XX. század elején dupla vágánnyal (forrás: https://plus.google.com/photos/

113210661086951629652/albums/5586643516569573569)

20 Szvircsek Ferenc: A nagyipar szerepe Salgótaqán város arculatának formálásában (Palócföld 93/1, XXVII. évfolyam január - február; Salgótarján LXX. rovat; Főszerkesztő: Pál József); Salgótarján, 1993 (Nógrád Megye Közgyűlésének folyóirata; Kiadta a Nógrád Megyei Közművelődési Központ)

21 Uo.

131