Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLAJX ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

Egy kőbánya kataszterből10 11 megtudhatjuk, hogy 1860-ban Götz András mészkőbányát nyitott a Kálvária hegyen. A kitermelt mészkövet (Dachsteini Mészkő Formáció) útalapozásra, útkavicsolásra és mészkőégetésre használnak. Ez a mészkőbánya napjainkban is látható, sőt vasérces nyomok is felismerhetők benne. Vasas képződmények is fel vannak benne halmozva.11

A szendehelyi vasérc újabb említése Papp Károly összefoglaló munkájában szerepel, szintén nehezen értelmezhető összefüggésben: „Szokolyahuta vidékén 1851-ben a Szélesmezőn és a Lakácshálás tájékon adományoztak bányatelket, Szo- kolyán az Olli, Gránát és Hársas dűlőkben, Nézsán a Dobogi s Dorfberg-dűlőben, Szendehelyen pedig a Mészkőmednce s Kálvária mellett. ”12 A mondat egyik olvasata szerint 1851-ben fektettek bányatelket Szendehelyen is, de megítélésem szerint inkább arról van szó, hogy szerző összefoglalóan megállapítja, hogy Szendehelyen is van vasérc indikáció.

Egy 1885-ben és egy 1905-ben kiadott felmérésben, ami az ország ásványfestékeit, agyagtelepeit vette lajstromba Szendehely egyikben sem szerepel.13 Ez nem jelenti azt, hogy akkor még nem használták az itteni agyagot (festékföldet, tűzálló agyagot), hanem feltételezhetjük azt is, hogy valamilyen oknál fogva nem éltek a minta beküldési lehetőségével, így nem is kerülhettek be az összefoglaló munkákba.

Egy 1920-ban íródott szakvélemény szerint széntelep is található Szendehelyen, ami andezittufában helyezkedik el.14 Vélhetően itt az ún. Hármas-árok15 szenéről van szó. A dokumentum arra is kitér, hogy a környéken három különböző korú szénről vannak információk: a kosdi típusú (mészkövekkel közbezártan) eocén, az esztergomi típusú (homokkőben) oligocén és a verőcei típusú (andezittufában) miocén korú széntelepek.16 Ezek közül csak az eocén korú bizonyult bányászatra alkalmasnak, de csak Kosdon.

Egy 1923-ban született cikk szerint a környéken (Kösd) található eocén korú szén és a dachsteini mészkő (Dachsteini Mészkő F.) között kréta korú, szárazföldi agyag, latentes mállástermék található.17

Az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. (teljes nevén Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalt, ÉKI Rt.) szerzett kutatási jogosultságot Szendehelyen.18 A fenti cég bányaigazgatója Pora János írta le jelentésében azt a

10 SCHAFARZIK, 1904.

11 Berentés, 2011.

12 Papp, 1915.

13 Mátyásfalvi Matyasovszkj - Petrik, 1885., Kalecsinszky, 1905.

14 VrrÁLis, 1920.

15 Benkő, 1949., Szvircsek, 2000.

16 Vitális, 1939.

17 Majer, 1923.

18 Vitális - Roth, 1933.

312