Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉIAjl ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Az ólommázas fazekak között legnagyobb számban ugyancsak a 14—17 cm átmérőjű kisfazekak találhatók meg. Csak néhány töredék van, mely a 18—22 cm-es peremátmérőjű, közepes méretű fazekak közé sorolható. A kiegészített edények alapján a már fentebb is bemutatott két formai típust lehetett megkülönböztetni. Az elsőbe sorolhatók a széles vállú, lefelé keskenyedő, a talpnál erősebben összeszűkülő edények. Az ebbe a típusba tartozó edények az I-es vagy Il-es típusú peremekkel fordulnak elő.48 (5. kép) A másik formai típusba tartozó edények szája széles, a nyaknál összeszűkül, s a vállrésznél sem éri el a száj szélességét. Az edény teste ovális, a talpnál enyhén összeszűkül, s kizárólag az V. peremtípussal fordul elő. (6. kép) Mindkét formai típusba tartozó edényeket gyakran díszítették a vállrészen két hornyolattal. Egyetlen töredék esetében a perem alatt egy sor bekarcolt hullámvonal futott végig. (7. kép) Ebben az esetben a perem külső oldala is mázas volt. Ahol lehetőségem volt megfigyelni, ott látható volt, hogy a tagolatlan, a peremtől a vállig tartó fület is mázazták. Néhány esetben az edények válltöredékén vörös festés nyoma is látszott. A mázas aljtöredékek egyikénél sem volt megfigyelhető a talpkarima. 1.3 Bordázással és homyolással díszített fazekak A vár területén összesen 16 különböző edényhez tartozó töredék került elő. A töredékesség miatt ezt az edényformát nem sikerült teljesen rekonstruálni. Kettő, a vár területéről előkerült töredék a IV. peremtípussal rendelkezik. Az átmérő ezekben az esetekben 16 cm volt, tehát az edények a kisfazekak közé tartoztak. A kisciszternából előkerült, majdnem ép lelet alapján megállapítható, hogy az edénytest ovális, a talp felé enyhén szűkül, azonban a nyak és a perem kialakítása nem ismert. (8. kép) A díszítés minden esetben az edények vállra koncentrálódik. 1.4 Díszítetlen, mázatlan fazekak Díszítetlen fazekak nagy számban fordultak elő Salgón. A kiegészített edény alapján megállapíthatjuk, hogy az edények teste a vállnál igen széles, s az edény talpa felé erősen szűkül. A díszítetlen edények a közepes méretű, 18—22 cm-es peremátmérőjű fazekak közé tartoznak. Mivel szinte minden díszítetlen perem- oldaltöredéken és a kiegészített edényen is megfigyelhető volt a másodlagos égésnyom, kormozódás, így ezeket valószínűleg főzésre használhatták. A díszítetlen fazekakat a legtöbb vizsgálható esetben a IV. típusú, vagyis szalagperemmel látták el, kisebb részük tagolt, lekerekített, azaz az I. típusba tartozó peremmel rendelkezik, néhány darabon pedig a III.; átmeneti peremforma figyelhető meg. 48 Lásd 1. sz. táblázat 73
