Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA AJL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A vékonyabb falú edények megjelenése több szempontból is fontos. A Salgón talált edények jellegzetessége a vékony edényfal: az edény felső részén ez 3 mm, az alsó részen, közvetlenül a talp felett 4—6 mm. A korsók és kancsók díszesebb kivitelezése valószínűleg lehetővé tette, hogy ezek az edények asztali edényként is alkalmazhatóak legyenek, azonban a fazekakon látható égésnyomok egyértel­műsítik, hogy főleg főzésre használták őket. Az így elkészített áru súlya kisebb, kevesebb anyag szükséges az elkészítésé­hez, emellett az edény hővezetése is javul, azaz a főzőedények esetében az étel is hamarabb lesz kész. Mindezen előnyök mellett a homokos soványításnak kö­szönhetően az edények felülete egyenletesebbé válik, így egyenletes mázazása is jóval könnyebb. A máz gyakorlati szempontból nézve fokozza az edények vízál­lóságát, emellett a kerámia könnyebben tisztíthatóvá válik. Esztétikai szempont­ból megközelítve viszont az egységes felület lehetővé teszi az új díszítésmódok megjelenését, így például a többszínű mázzal való díszítést is. A kora újkorra keltezhető fehér kerámia jellegzetes csoportját alkotja a vörös, esetenként barna festéssel díszített edények. Ez a festett díszítés az edények felső egyharmadára korlátozódik, kisebb számban azonban előfordul az edény feneke fölött is, azonban itt csupán körbefutó vörös sávként. Jellemző ezekre a kerámi­ákra, hogy az edény felső harmadára festett vörös sáv szélesebb, s ebbe a fazekas éles eszközzel különböző mintákat karcolt be: általában egyenes és hullámvona­lakat, esetleg jobbra vagy balra dőlő vékonyabb vonalakat. így ezeken a részeken a vörös festés alól az agyag fehér színe tűnik elő. A várból előkerült ólommázas kerámiák is fehér, esetenként sárgásfehér anya­gúak; anyaguk megegyezik a mázatlan kerámiáéval. Egyaránt jellemző rájuk a zöld, barna és a világossárga ólommáz használata. A mázazás a fazekak eseté­ben azok belső oldalára, a korsók esetén a belső felületre és a szopóka - vagyis az edény azon része, melyen keresztül lehet inni az edényben lévő folyadékot-, valamint a váll közötti szakaszra koncentrálódnak. A kancsók esetében a töredé­kesség miatt nem lehetett egész edényt rekonstruálni, azonban feltételezhetjük a megmaradt töredékek alapján, hogy a fazekasok a teljes edényt mázazták. A vörös festésű, visszakarcolt mintájú kerámiák keltezése Tomka Gábor kutatásai szerint a 15—16. század fordulójára, esetleg a 16. szá­zad elejére tehető a sávosan festett kancsók és korsók anyagába mélyülő díszítés megjelenése.37 Baluszteres testű, vörös festésbe visszakarcolt díszű kancsók is­37 Tomka, 2004. 89. 70

Next

/
Thumbnails
Contents