Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉIA JJu ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

6. TEKTONIKAI VISZONYOK

A Duna-balparti hegyrögök a Dunántúli-középhegység csapásirányú folytatásában lévő, kisebb rögökre tagolt egységek. Minden oldalról nagy és mély vetődésekkel vannak határolva, de magán a rögön belül is számos szerkezeti elem is felismerhető.

Meg kell jegyezni, hogy a Lósi-patak völgyét kialakító tektonikai vonalak különböző mértékben emelték ki az idős mészkő rögöket, ugyanakkor azok megbil- lentésre is kerültek. Ennek köszönhető az, hogy a Lósi-patak völgyének csak az északi részén kerültek felszínre a festékföldet és egyéb nyersanyagokat tartalmazó töbrök, mélyedések.

7. VÍZFÖLDTANI VISZONYOK

Vízföldtani szempontból megállapítható, hogy a területen jelenlévő kőzetek egy része jó vízvezető és tározó, más része vízzáró, tározásra nem alkalmas. A triász mészkövek karsztosodásra hajlamosak, ennek jeleit ismerjük, mint felszínre nyíló barlangi üregeket, de a környéken lemélyült fúrások kavernákat is feltártak, ami jelzi a mészkő kiterjedt karsztosodását.94

Számunkra fontos információt szolgáltat a területen lévő karsztvízszint észlelő kút (18. ábra) adata, miszerint a karsztvízszint kb. 152 mBf. helyezkedik el.95

18. ábra: A szendehelyt, karsztvízszint észlelő kút (Fotó: Prakfalvi P. 2011).

94 Vitális, 1951.

95 VrruKi, 2009.

385