Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA.JUL JMÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Wx.'Xi'jjk« tagsága 250 m.76 Vékonycsiszolati vizsgálatok alapján megállapítható, hogy egyes részei nyílt cirkulációjú lagúnában keletkezett, amiben a kavicsok (extraklasztok) a pusztuló partszegélyből (pl.: Dachsteini Mészkő Formációból) származnak, más része pedig zátonyokban (pl.: vörösalga telep). A kőzetek általában 30% felőrölt ősmaradvány darabokból (biodetritusz), valamint jól felismerhető, nem felőrölt ősmaradványokból (foraminiferák, bryozoa, vörösalga, echinoidea stb.) áll. Kora 35—38 millió év. 4.2.4 Budai Márga Formáció Eredendően márga, mészmárga kifejlődésű. Sekélyvízi, normál sósvizű tengerben keletkezett.77 A vizsgált területről felszíni elterjedése nem ismert. 4.3 Oligocén: 4.3.1 Tardi Agyag Formáció A vizsgálta területen a Tardi Agyag megtalálható a felszínen. Anyaga oxigénszegény környezetben képződött sötétszürke, fekete agyag, néhol finomhomokos agyag.78 4.3.2 Hárshegyi Homokkő Formáció Uralkodóan durvahomokkő, helyenként finomhomokkő, konglomerátum és tűzállóagyag betelepülésekkel, bázisán kaolinites vörösagyag fordulhat elő, sőt még kőszénzsinórok, kőszéntelepek találhatók benne (ez utóbbi a formáció Esztergomi Tagozata). Kötőanyaga utólagos hidrotermális hatásra kialakult kova, kalcedon, ritkábban barit. Normálsósvízi, litorális-sekélyszublitorális, alsó részén csökkentsósvízi-lagúna kifejlődésű. Vastagsága 20—200 m.79 Kora 30—32 millió év. Kovás kötőanyaga valószínűleg hidrotermális tevékenység során alakult ki.80 A szendehelyi Mokos-kőfejtőben 1938-ban előkerült egy közel teljes Sirena váz.81 A kőfejtő a nevét Mokos István kőfaragóról kaphatta.82 76 Gyalog, 2005., Gidai, 1978. 77 Gyalog, 2005. 78 Gyalog, 2005. 79 Báldi, 1983., Gyalog, 2005. 80 Báldi-Nagymarosi, 1976., Báldi-Beke-Horváth-Kecskeméti-Monostori-Nagymarosi, 1976. 81 Gyórffy, 1944. 82 Hausel, 2006. 332