Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JJk ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Beépített szekrényekben tárolják az eszközöket, ruhákat, faragott ládákban a műtárgymásolatokat. Gondolt a tervező a csomagok, kabátok elhelyezésére, és a modern technika használatára is. Az infrastruktúra mellett fontos a kiállítások építésénél is figyelembe venni a múzeumpedagógiai szempontokat, hiszen a foglalkozások a tárlatokhoz kapcsolódnak. A kiállítások közművelődési és múzeumpedagógiai tervét közösen kell, hogy elkészítsék a muzeológusok és a múzeumpedagógusok. A terv kidolgozása során célszerű konzultálni tudományos szakértővel, gyakorló pedagógussal és turisztikai szakemberrel is. A kiállítások mondanivalóját célcsoportok szerinti bontásban kell végig gondolni. Például mit akarunk elmondani az egyéni látogatónak, mit a tárlatvezetővel érkező csoportnak és mit a múzeumpedagógiai óra keretében érkező diákoknak. A kiállítások mondanivalójának végiggondolását egy leírt dokumentum formájában a múzeumi szakemberek azoknál az állandó kiállításoknál is el kell, hogy végezzék, melyek felújítása még nincsen napirenden. Fontos, hogy a kiállítás oktatási szempontból is „maradandó” élményt nyújtson. Szerencsére ma már több ilyen kiállítást is említhetünk, melyek közül a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum állandó kiállítását emelném ki. A kiállítás rendezői a diákok több érzékszervére is hatni próbáltak a hagyományos vizuális élmény mellett. Ezek közül nagyon fontos a tapintás. „Fogd és nézd” címmel edényeket, korsókat, kályhaszemet, tányért, kanalat helyeztek ki, melyek természetesen egy adott történelmi korszak életmódját reprezentálják anyagukkal, formájukkal. A 18—19. századból nemcsak megfoghatók, hanem fel is vehetők a ruhák, melyek viselési módját is megtapasztalhatják a gyerekek. A táplálkozásban egykor fontos gabona- és fűszernövények megismeréséhez a tapintás mellett a szaglásukat is használhatják. A manuális munka számára is kialakítottak pultokat, ahol a kiállításon szereplő élőlényeket rajzolhatnak, így a diákok valamit magukkal is vihetnek, mely erősíti az ismeretek rögzülését. A hangok az élőlények megismerésében segítenek. A tárlat a számítógépes terminálokon keresztül visszacsatolásra is lehetőséget ad. A közoktatás a tananyagokhoz kapcsolódó eredeti tárgyi anyag miatt hívja segítségül a múzeumokat tantárgyi céljai eléréséhez. Amennyiben a tárgyi anyag interpretációja, bemutatási módja, szemléltetése, magasabb színvonalon történik a múzeumban, az oktatás is jobb eredményt tud produkálni a kompetenciák kialakításánál. Fontos, hogy a múzeumok „üzenete” korszerű ugyanakkor időtálló is legyen, melynek el kell jutnia a diáklátogatókhoz. A múzeumok többségében a múlt, a művészet üzenetét közvetítik a mának, a múzeumlátogatóknak. Az üzenet megfogalmazásánál fontos az, hogy a látogatók azt érezzék, hogy ez egyaránt fontos és érdekes a számukra. Fontos, mert valamiért aktuális, érinti az életüket. Érdekes, mert olyan nyelven szól hozzánk, amit értünk és használunk esetleg több kommunikációs csatornát is felhasznál egyszerre. A megfogalmazás előtt fel kell deríteni a látogatók igényeit is. Az üzenet megfogalmazása sem könnyű, de a 33
