Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.-töltőanyag vagy töltő pigment, ami a fedőképességet növeli ezek a festékföldek. Leggyakoribb két fajtája a „budai föld” és a „bécsi fehér”. Az előző túlnyomórészt agyagásványokból áll, az utóbbi pedig mészkő őrlemény. Mindkettőnél fontos volt, hogy fehér színű legyen, mert általában a fehér színt használták a falfestéseknél (ez nem egyezik meg a meszeléssel).-kötőanyag az enyv-a kenhetőség növeléséhez lenolajat használtak - víz

Szén: Növényi maradványokból, nagy nyomáson és hőmérsékleten, földtani korok alatt keletkezett energiahordozó nyersanyag. Szendehelyen gyakorlatilag az eocén korú szénnek csak nyomai találhatók meg azok is csak fúrásokban. Vulkáni szórt anyagban található szénre (ezt „verőcei típusúnak” nevezhetjük) utaló jelet, egy elszenesedett, álló fatörzs formájában a Hármas-ároknál (az újabb térképeken Hármas-völgy) írtak le. Vélt feltalálási helyét az 1. ábra mutatja.

Pirit (arany): Vasszulfid (FeS2), általában hidrotermális tevékenység során keletkező ásvány. A Lósi-patak (Monyók-völgy) K-i részén kutatták. A kutatási létesítményeket az 1. és 13. ábra mutatja. Az 1930-as években mélyített aknák aranykutatásra is irányultak.8 Ennek alapja az lehet, hogy a hidrotermális pirít - más területek tapasztalata alapján - gyakran tartalmazhat kitermelésre érdemes aranyat („aranyos pirít”) is.

2. A SZENDEHELYI VASÉRC-, A FESTÉKFÖLD- ÉS OKKERBÁNYÁSZATÁRA, VALAMINT A SZÉN ÉS A PIRIT (ARANY) KUTATÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Kimondottan a szendehelyi vasércre vonatkozóan csak a selmeci bányatörvényszék iratai tartalmaznak adatokat.9 Kussewich András és Madarász András nevében Mescha András bányatiszt foglakozott szendehelyi vasérckutatásokkal 1853—54-ben. A selmeci bányatörvényszék engedélyt adott egy koncessziós bányászatra a szendehelyi András Ércbányamű részére. Az eredeti iratok ismerete nélkül nehéz a szöveg értelmezése és ez vonatkozik a következő szendehelyi információra is. Ezek szerint 1885-ben özv. Müller Jánosné Szokolyára, Szendehelyre és Nézsára adományozott bányákra szüneteltetési engedélyt kért, mert a felhalmozott vasércet eladni nem tudják. Ha úgy értelmezzük, hogy mindhárom lelőhelyen volt termelés, akkor ez az egyetlen adat arra vonatkozóan, hogy tényleges vasérc bányászat folyt Szendehelyen.

8 Schwetz, 1957.

9 SCHLEICHLER, 1953.

311