Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAYBÉLAJl JVÍÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen. Mária így válaszolt: „íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint. ” Erre az angyal eltávozott. ”27 Uitz Béla a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Madonna című grafikáján már erősebben érezzük a szak- ralitást. Lehetséges, hogy ez már az a pillanat, amikor az angyal eltávozott és Szűz Mária egyedül maradt a gondolataival. Képzeletében végig kell élnie még egyszer a történteket, hiszen ennek a jelenetnek az üdvtörténeti jelentősége sorsfordító erejű. • Nincs határa bánatának, a jó anya fájdalmának, amíg nézi magzatát28 Több avantgárd művész, elsősorban az expresszionisták nagyon érzékenyen reagáltak koruk tragikus eseményeire, a világháborúra, a vérengzésekre, a szegények szenvedéseire. Személyes élményeik és a benyomásaik kifejezésére a keresztény motívumokat használták fel, és avatták a háború általános és aktuális jelképévé. A tízes évektől kezdve széles körben elterjedtek a szenvedő, élettelen test, illetve a halott siratást ábrázoló jelenetek. így vált például a keresztrefeszítés, a Krisztus siratása és a Pietr - motívum a háborúban elesettek szimbólumává. „Közép-Euró- pában az expresszionizmus messianisztikus, lázadó, menekülő és reménykedően prófétikus megfogalmazásainak kedvezett a kereszténység és a szocialista eszmék egymásra vetülése. ”29 Uitz Béla művészetét is befolyásolta a világháború borzalma. „A háború csak annyiban lehet fontos a piktúrára, amennyiben az egyéneket komolyabbá, szomorúbbá, tehát mélyebbé és emberibbé teszi” - fogalmazta meg a művész. Vagyis nem a romantikus ábrázolást, hanem a bátor kiállást kell erősíteni az alkotásokban. Bár Uitz nem volt közvetlenül a harcmezőn, drámaian fogalmazta meg rajzaiban a harcot, a szenvedést a sebesülést és a halált. Sötét vonalaival kifejezésre jut a félelem, a fájdalom, a gyász és az aggódás. Képeit nem véletlenül nevezik 10. kép: Uitz Béla: Madonna 1918. tus , papír 605 x 440 mm MNG Ltsz.: F 59.118. 27 Lk. 1.30-38 28 Jacopone de Toldi: Stabat Mater (Farkasfalvy Dénes fordítása) 29 Bajkai, 1987. 23. 283
