Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • ADORNYAYBELA----------------------UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI. Ülő nő ölében gyermekkel23 Uitz Béla másik alkotását feleségéről és másodszülött kisfiáról az orosz ikonfestészetben a jaroszlávi Istenanya ikonnal hozhatjuk párhuzamba. A jaroszlavi ikon az ún. Eleusza, azaz a Meghatódott Istenanya (ÜKOHa EoroMarepn YMUJieHHe) típushoz tartozik, mégpedig az Istenanyaság ábrázolásában a megtestesülés emberi oldalát, az anya és gyermeke kapcsolatát hangsúlyozza. A karján ülő Gyermek arcával anyja arcához simul. A jaroszlávi típus ikonográfiái jellegzetessége még bizalmasabb a korábban említett ábrázolásoknál, a Gyermek gyengéden megérinti édesanyja állát. Ennek egy szép példája az itt közölt 15. századi ikon. Ugyancsak párhuzamot mutat Uitz képe egy másik ikontípussal az Istenanya a játszó Gyermekkel. Ennek jellegzetessége, hogy az Istenanya ölében ülő Gyermek kezeit „S” alakban tartja, és gyengéden édesanyja arcához ér. Uitz Béla műveinek anyáit Kassák Lajos „a csönd kedveseinek” nevezte. Bajkai Éva szerint életvigyázó nőalakok, akik érző és akaró, erős és fogékony anyák, az új korszak, egy áhított jövő típusai, a művész heroizált emberideáljának kifejezői. Az élni akarás szimbolikus hírnökei, a tűnő létben is sziklaerős »világanyák«.24 Valóban Madonnák, ahogy Uitz maga is nevezte egyik rajzán. Uitz képén a kisfiú jobb kezében egy labda, mely szimbolizálhatja a glóbuszt is. A képet 1918-ban készítette, a háborús évek létbizonytalanságában, mely az egymáshoz való ragaszkodás, az oltalom jelképe is. Kassák Te- réz fiát gyengéden tartja ölében, a kis Béluska Jaroszlávi istenanya ikon pedig édesanyja arcát érinti vigasztalásképpen. Jelen esetben, amikor a fiúban a gyermek Jézus Krisztust látjuk, akkor a kezében a „labda” sem játékszer: maga a világegyetem, mely jó, védelmező kezekben van a háború évei alatt is. Az anyai szeretet és a fiúi ragaszkodás az összetartozás szimbolikájává válik. 6. kép: Uitz Béla: Ülő nő ölében gyermekkel; tus, akvarell, papír, 700 x 650 mm MNG ltsz. 56.97. 23 Uitz Béla: Ülő nő ölében gyermekkel; tus, akvarell, papír, 700 x 650 mm NMG ltsz. 56.97 24 Bajkai, 1987. 38. 281
