Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA J Jk .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. intézmény után a második volt a világon, de sajnos nem maradt az utókorra és nem vált önálló intézménnyé. Néhány éven belül lebontották. Ezt követően majd egy emberöltőt kellett várni, amíg Szentendrén intézményesült az első hazai szabadtéri néprajzi múzeum. 1893-ban társadalmi kezdeményezésre jött létre az Országos Múzeumi és Könyvtárbizottság. 1897-ben pedig a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter rendeleté6 hozta létre a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét és Országos Tanácsát. A szervezet osztotta szét „segélyként” a felügyelete alá tartozó múzeumoknak szánt állami támogatást és a működési szabályzatában szerepelt többek között a gyűjteményekben időszakos kiállítások rendezésének és tudományos előadások tartásának segítése is.7 A főfelügyelőség 1907-től rendszeresen megjelent értesítőjében olvashatunk a korszak múzeumaival, a műgyűjtéssel kapcsolatos cikkeket. A folyóirat beköszönőjében célként jelölik meg, hogy „a folyóirat a muzeológia és könyvtártudomány szakszerű művelésével hozzájáruljon a hazai közgyűjtemények fejlesztéséhez, a gyűjtemények ismertetésével a tudomány számára hozzáférhetővé tegye a bennük rejlő kincseket, és végül hogy állandó érintkezést tartson fenn ama tényező között, melyek e fontos közművelési ügy szolgálatában állnak”.8 A folyóirat első tanulmányát „Múzeumainkról” Szalay Imre tollából olvashatjuk, mely jól jellemzi, a múzeumokról való gondolkodást a 19—20. század fordulóján. „Minden vidéki múzeum rendeltetése: elsősorban annak a vidéknek, a melyre működési köre kiterjed, történelmi múltját és jelenét, természeti gazdagságát feltüntetni, ez utón, nevezetesen pedig a vele kapcsolatos könyvtár segélyével az általános közművelődést terjeszteni, a lakosoknak szőkébb hazájuk iránt érzett szeretetét s kegyeletét fokozni...”.9 A munka tanulságos összegzés, mely sorra veszi múzeummal kapcsolatos követelményeket: az épülettől a gyűjtemények elhelyezésének módján keresztül a közönséggel való kapcsolatig. A múzeumi épülettel összefüggésben például, nagyon fontosnak tartja, hogy az a település központjában álljon, ahová a lakosok akkor is bemehetnek, ha csak egy szabad félórájuk van. A múzeumot használókat ugyanakkor feszélyezheti (így a nőket), ha más intézményekkel egy épületben kap helyet a múzeum: például a megyeházán vagy iskolában. Ugyancsak kerülendő a „házi lárma és a konyhaszag”. Fontos szempont a tárgyak tárolásánál a zárt szekrény, amelyben azonban a tárgy minél több oldalról látható (üveg) és tanulmányozható.10 6 VKM 79.458./1897. számú rendelet 7 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907/2. 113. 8 Mihalik, 1907. 1. (1907. június 15.) 9 Szalay, 1907. 3. 10 Szalay, 1907. 7-11. 20
