Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉIA JA .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. LL-il H Ugyancsak tömegével magyarosíttatja gyárigazgatóságunk a munkások neveit. ” Eddig 38 munkáscsalád magyarosítását engedélyezték.25 A szakmát uraló német, cseh és szlovák üvegesek közé igen nehéz volt bekerülni, mert féltve őrizték szakmai tudásukat. Mivel ekkor még szakmunkásképzés nem volt, a szakmai ismereteket csak ellesni, még inkább ellopni lehetett. Tovább nehezítette a magyar fiatalok dolgát, hogy a külföldi mesterek csak anyanyelvükön beszéltek és így még inkább a megfigyelőképességükre és ügyes kezükre voltak utalva. A szakma fortélyainak hét pecsét alatt őrzésének okára is rávilágít a visszaemlékező Gyuris Ferenc. „Egy hibát követtek el, és pedig azt hogy az itteni vidékieket betanították, és ennek következtében feleslegessé váltak a gyárban. állította Gyuris. Hasonló hibát követtek el a tarjáni zöld üvegfúvók is Romániában, akik szintén feleslegessé váltak. És visszajöttek Salgótarjánba. A gyárat a kényszer vitte rá az utánpótlás kinevelésére. A finomcsiszoló munkáján dőlt el gyakorlatilag a gyár exportja, ezért nagy hangsúlyt fektettek az inasképzésre. 1933-ban kapott tanonctartási jogot a gyár. Előtte már évek óta szerződtettek, kiképeztek és felszabadítottak üvegcsiszoló, lakatos, vasesztergályos és villanyszerelő tanonco- kat. 1937-ben 42 saját nevelésű csiszolósegéd szabadult fel. A csiszolt áruk mellett a festett cikkek külföldi megrendelése adott jelentős lökést a festő segédek kineveléséhez.26 A növekvő számú saját nevelésű szakmunkás ellenére a speciális mesterek hiánya állandóan gondot jelentett a vezetés számára. Különösen nagy veszteség volt a Csehszlovákia annektálása után az üzem katonai parancsnoka által „nemzeti szempontból” elbocsátott 11 cseh és szlovák munkás. 1941 augusztusában lett a gyár hadiüzem. A háborús behívások miatt Romániából menekült munkásokat vettek fel, 1942-ben 156 munkás és 9 tisztviselő volt a fronton. Az 1946. évi csehszlovák-magyar lakossági egyezmény keretében áttelepült üvegesek újabb csapást jelentettek a gyár számára. „Erősen éreztette hatását főleg a finom export cikket gyártó kemencéken a cseh kitelepítési akció révén elveszített szakmunkásaink hiánya. ”27 25 NML XI. 3. Igazgatósági jelentés, 1929. 8. -Uo. Igazgatósági jelentés, 1931. 11. - Uo. Igazgatósági jelentés, 1932. 6,- Uo. Igazgatósági jelentés, 1936. 13. - Uo. Igazgatósági jelentés, 1937. 12. 26 Szvircsek, 1991. 70. - Gyuris i. m. 357. - NML XI. 3. Igazgatósági jelentés, 1937. 12. 27 NML XI. 3. Igazgatósági jelentés, 1939. 15. - Uo. Igazgatósági jelentés, 1941. 18—19,-Uo. Salgótarjáni Üveggyár Rt. Mérleg és mellékleteinek kimutatása 1947. 4. doboz 190
