Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JUL MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

1927-ben az üveggyári munkások a társas egyletnél magasabb színvonalú egyesülési formát választottak, olvasókört alakítottak. Az olvasókör megalakításában nem kis szerepet játszott a gyár igazgatósága. Az Olvasókör létesítését Szente László kormánytanácsos gyárigazgató kezdeményezte, a kör vezetőségét ő választatta ki és a kör az ő ellenőrzése és útmutatása mellett működhetett. A vezetőség politikai és nemzethűségi okokból kifogás alá nem esik- jelentette Förster Kálmán salgótarjáni polgármester a politikai szempontból véleményezésre küldött alapszabályok kapcsán a főispánnak. A Salgótarjáni Palackgyári Olvasókör alakuló ülését 1928. február 5-én tartotta a palackgyári vendéglő helyiségében. Az egyesület célja: „A Salgótarján és környékén lakó szellemi, társadalmi, és anyagi karitatív érdekeinek előmozdítása, vallásos és hazafias szellemű összejövetelek s felolvasások által a tagoknak ily irányban, valamint az általános műveltségben való továbbképzésének elősegítése, a társadalmi élet emelése és az összetartozandóság ápolása a politika teljes kizárásával. A körhelyiség tagjainak állandó találkozási helye a céljának megfelelő könyvtárral, folyóiratokkal, hírlapokkal s egyéb szórakoztató eszközökkel rendelkezik. Kebelében működik a tagjaiból alakult dalárda, zenekar, és műkedvelő gárda, amelyek a Kör kulturális előadásainak műsorában, vagy hazafias és egyéb ünnepélyein működnek a választmány irányítása szerint. ”8 Az új egyesület elnökének a korábbi egyesület tapasztalt elnökét, Szvoboda Károlyt választották meg. Az új vezetőség vette át a dalkör, a színjátszó csoport és a könyvtár irányítását. A Salgótarjáni Palackgyár Olvasóköre avató ünnepségét Pünkösd vasárnapján tartották. A díjtekézéssel és tánccal egybekötött ünnepségről a helyi sajtó is tudósított, amely méltatta „ennek az utóbbi időben erősen magyarosodó munkásnépnek lelkes törekvését kulturális igényei kielégítésére. Örömmel állapította a cikk írója, hogy a többi vállalatunk példája után indulva, a palackgyár sok földet bejárt népe is felgyűjtotta otthonában a magyar kultűra tüzét. ” A tudósítás szerint 350 kötetes könyvtár, heti és napilapok egész sora várta a tagokat az olvasóköri teremben. Egy év múlva 48 tagja volt az olvasókörnek, amely 6 év múlva háromszorosára nőtt és elérte a 200-at. A kezdetben 1 pengős tagdíjból, valamint a mulatságok bevételeiből könyveket vásároltak és kultúrhelyiségük felszerelésére fordították. Könyvtárában 2000 kötet szépirodalmi, tudományos és szakirodalmi műből válogathattak a művelődni vágyó munkások. Szórakozásukra biliárdasztal és rádió állt rendelkezésre. A vezetőség a téli vasárnap estéken kulturális ismeretterjesztő előadásokat rendezett.9

8 Vratni, 1963. 16-17,- NML V. 183. St. pm. 8411/1928: A Salgótarjáni Palackgyári Olvasókör alapszabályai.

9 A Munka, 1928. május 27. - Vratni, 1963. - Ladányi, 1934. 337.

180