Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Komjáti Zoltán Igor: Félesélyes jóvátétel? A füleki végvári katonák által a civil lakosságtól erőszakkal megszerzett javak visszaadásának problémája Koháry István főkapitányságának idején (1667–1682)

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA jLL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

keméti alattvalóira, és a feljelentés után Eszterházy rögtön levelet intézett Csáky Pálhoz és Szántó Jánoshoz a vétkes katonák előkerítésének ügyében.91

Esterházy országos jelentőségű elfoglaltságai idején a végvárvidéki főkapitányhelyettes, Bercsényi Miklós intézkedett. 1677 nyarán a korponai helyőrség több katonája a körmöcbányai plébános felkérésére 1400 lovat akart elhajtani Koháry kecskeméti birtokáról, de a lakosok megakadályozták. Koháry tehát neki jelentette az excessust, és Bercsényi (még ha sikertelen is volt az állatok elhajtása) írt a törvénytelenség miatt Korpona katonai vezetőjének.92

Az oltalomlevél elvileg nagyon alkalmas eszköznek bizonyult, ám mégis kevés haszna volt, hiszen a katonai fegyelmet csakis a főkapitány közelében lehetett eredményesen és hatásosan alkalmazni. Amint a katonák távol kerültek Fülektől, egyszerűen semmibe vették az írást és a pecsétet, mint ahogy két füleki katona is így cselekedett, mikor (Rima-)Ráhóról több szekér terményt követeltek. A lakosok ugyan megmutatták Koháry személyesen megírt oltalomlevelét, de a végváriak csak legyintettek rá.93 A protekcionális nem megfelelő kézben a személyes vagyonszerzésre is szolgálhatott. Amikor Széchényi György kalocsai érsek négy alföldi falvát ellenőrizte, akkor derült ki, hogy Bélteky Pál gyakorlatilag elfoglalta azokat, az adójukat pedig „magának vette’’. Pátenslevelet kaptak ugyan az alkapitánytól, de abban az van, hogy a lakosok önszántukból fogadták el a földesuraságát, és hajlandók az adófizetésre.94

Ha a protectionális nem volt pontosan kitöltött, a fülekiek nem vették figyelembe. Oroszlány István seregbíró írta egyszer Kohárynak, hogy Paris Spankau felső-magyarországi főkapitány Kecskemétnek, (Nagy-) Kőrösnek és más alföldi városoknak oltalomlevelet adott ki, és azzal fenyegetőzött, hogy ha a végváriak nem veszik figyelembe, császári katonaságot küld ellenük, Kassára viteti, és ott bünteti meg őket személyesen. Oroszlány látott egy ilyen oltalomlevelet, és az irat nem volt helyesen kitöltve, sőt nem is kellene figyelembe venni, mert „...nincs Őnagyságának ide semmi directiója... ”, azaz a füleki helyőrség katonáira nem terjed ki a fegyelmezési jogköre.95 Szentkirályi Pál kecskeméti főbíró is felküldte

91 MNL-OL C 1287. tekercs. Né 14 249. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Bécs, 1678. május 18.)

92 MNL-OL C 1118. tekercs. Né 6582. irat melléklete (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bercsényi Miklós levele Korpona végvár parancsnokának (Temetvény, 1677. augusztus 8.)

93 MNL-OL C 1296. tekercs. Né 15 865. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Palágyi István levele Koháry Istvánnak (Rimaráhó, 1679. augusztus 29.)

94 MNL-OL C 1087. tekercs. Né 6471. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Széchényi György kalocsai érsek levele Koháry Istvánnak (keltezetlen, de tartalma alapján az 1676. év második felében írhatta a főpap)

95 MNL-OL C 1294. tekercs. Né 15 388. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Oroszlány István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1672. július 8.)

159