Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J A, .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. tagi*w étben az 1802-es osztállyal - III. Pál kapta meg a péceli nyilat, a hozzá tartozó - főként Pest vármegyei birtokokkal - míg a ludányi nyíl III. Gedeon kezébe került.76 Gedeon fiatalon és nőtlen elhalálozott,77 így az általa öröklött Ráday jószágok Pál kezébe kerültek; 1813-ban már az ő tulajdonában találjuk az alsó ludányi uradalmat. Ebben az évben kamerális összeírás készült a ludányi javakról, minekutána Pál a „Politico Fundationalis Pénztárból” akart kölcsönt felvenni. Az összeírásból kiderül, hogy Alsó Ludányban a család kezében volt a mészárszék, a korcsmaház és a kereskedő bolt. A kastélyról a következő olvasható: „Lakó ház egyemeletre egészen kőből és égetett téglából építtetett, alól bolt hajtásra, felül Stakatúrára, áll alól és felül 18 szobából78 zsindely fedél alatt egészen jó állapotban vagyon. Szolgál az uraság lakására, de leginkább csak némely nyári hónapokban. Pince alatta vagyon mint egy 100 akóra való. ’’ A kastélyhoz mindenféle gazdasági és egyéb épület (éléskamra, mosókonyha, házi tisztek és szolgák háza, nyári szoba, magtár, lóistálló 30 lóra, kocsiszín stb.) tartozott. A kastélypark végében egy kis halas és egy kis békás tó volt, gyümölcsös kertjében 886 fa volt található. A bevételeket és kiadásokat tételesen részletező összeírás 5156 forint 6 krajcárra becsülte az alsó ludányi uradalom vagyonát.79 III. Pál haláláig, 1827-ig birtokolta Alsó Ludányt. Két fiú és két leánygyermeket hagyott hátra - László, IV. Gedeon, gr. Nádasdy Lászlóné: Ráday Anna, báró Prónay Albertné: Ráday Erzsébet -, akik 1829. április 18-án, Pécelen léptek egymással birtokosztályra. A vagyont négy nyílra osztották fel:80 Alsó Ludány a második nyílba esett, melyet László kapott.81 Ennek következtében a Ráday család alsó ludányi jelenlétének utolsó felvonása az ő nevéhez fűződik. László ludányi ténykedéséről igen keveset tudni. Köszönhető ez annak is, hogy a tőle fennmaradt levelezés is igen csekélynek mondható.82 Az ő birtoklása idején, 1831-ben járt másodszor is Kazinczy Ferenc ludányban; az itt szerzett élményeiről útinaplójában számolt be: „Most Ludány veve által bennünket a maga gazdag lapályában; másfél század előtt Ráday Pál birtoka; tovább az első, második, a harmadik Ge76 RL C/64 2c - 67. doboz/3 77 1812. június 8-án hunyt el, 39 éves korában. LHP - halotti anyakönyv 2. kötet 78 A kastély eredetileg 12 szobából állt (földszinten 6 és első emeleten is 6 szoba) 9-9 szobásra Pál bővitette az épületet 1807 előtt - RL C/64-2a 9. kötet 79 RL C/64-2 - 37. d. - „1813-ba ludányi gazdaság cameralis conscriptioja” 80 A nógrádi Ráday javak a második és negyedik nyílba kerültek; második nyíl: Baracs, Ráda, Lucin fele, Alsó Ludány, Szécsényhalászi, Galábocs, Felső Ludány, Apáti, Pöstény egy része, Ipolykeszi, Bánréve, siroki szőlő - negyedik nyíl (Ráday Annának jutott) Pöstény és Lucin 2ik nyílról maradt része, Kiskeresztúr, Nagykeresztúr, Kisgerge, Vasad, Csév, Gicze, Noszvaj, Mikolcsán, Losonc, Fábiánfalva, szentpéteri szőlő pincével 81 RL C/64 2c. 68. doboz/10 82 Ráday László levelezésében mindössze 56 db (0,03 fm) levél található - RL C/64-13 136
