Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA,. 4 MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

szétválás, hiszen a korábbi időszakokban a Balassák - akik a legnagyobb birtokosok voltak a településen - mellett, csak kisebb tulajdonnal bíró (1—3 jobbágytelek- kel rendelkező) nemes családok voltak jelen Ludányban. A Bayak viszont 1526-ig, egy jelentősebb birtokhányadot szereztek meg. Lehetséges, hogy a két birtokos érdekeinek elkülönítésével járhatott együtt, az addig egységes település kettéválasztása. Annyi bizonyos, hogy Alsó Ludány először 1531-ben jelenik meg leírva oklevélben. A későbbiekben még Kis Ludányként is találkozni a községgel hivatalos iratokban, ez az írásmód azonban az 1710-es évek eleje után teljesen eltűnt és az Alsó Ludány elnevezés állandósult. A két Ludány 1894-ben Nógrád Ludány név alatt egyesült (1905-től Ludány), majd 1947-ben Ludány és Szécsényhalászi egyesülésével létrejött a mai Ludányhalászi.1

A KEZDETEK - BAY- ÉS LIBERCSEY FAMÍLIA

A Ráday család korai történetének vizsgálatához Nagy Iván nagyszabású családtörténeti munkáját szükséges segítségül hívni. A Rádayak ősei - név szerint Ratold és Olivér - a XI. század második felében, Nápoly Apulia tartományának Caserta nevezetű városából érkeztek meg az Árpádok uralta Magyarország területére. Ők alapították meg a Ratold nemzetséget, mely a történelem viharos századaiban több családágra tagolódott. Ebből a nemzetségből származott Rádai I. Balázs, aki a XIV. század közepén futotta földi pályáját. A török hódítás előtt a família számos észak Pest megyei településnek volt a földesura; köztük a névadó Rádának is. Miután az oszmán terjeszkedés következtében a Duna-Tisza köze elesett, a család vagyonát mentve, északabbra, Nógrád megyébe szorult; korábbi birtokaik pusztává váltak. A Ráday família, már a korai időkben tekintélyes családnak számított. I. István - Balázs szépunokája -, a XVI. század közepén Pest vármegye szolgabírája volt, I. András - Pál nagyatyja - a XVII. század derekán sokáig Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, nagyobbik fia II. András az 1650-es években ugyanazon vármegye szolgabírája. I. András szülei, I. Gáspár és ludányi Bay Klárának házassága révén - anyai juss öröklése útján - szerzik meg a Rádayak alsó ludányi birtokukat.1 2

1 Galcsik, 2005.

2 Nagy, 1862. IX. kötet. 548-554., Ráday Pál iratai 1703-1706. 1955. 5.

122