Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Zandler Krisztina: Késő középső és felső paleolit szórvány leletek Hont-Babatról

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.

KÉSŐ KÖZÉPSŐ ÉS FELSŐ PALEOLIT SZÓRVÁNY LELETEK HONT-BABATRÓL

ZANDLER KRISZTIÁN

Tanulmányunkban továbbra sem szakadunk el a nyíltszíni paleolit lelőhelyekben gazdag Hont és Drégelypalánk vidékétől. Jelen cikkünkben két felszíni szórvány leletanyagot mutatunk be, melyek kevés leletszámuk ellenére is tartalmaznak szépen megmunkált darabokat.1

A LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE

Maga a Babatnak nevezett domb a KNy-i irányban folyó Ipoly bal partját D-ről kísérő teraszrendszer egyik kiemelkedő tagja (1. ábra 12.). A Ny-on emelkedő Vár-hegytől (1. ábra 11; 2. ábra) az ÉD-i irányú Kútberki-völgyben futó Csitári-pa- tak választja el. A két aktív folyó-, illetve patakvölgy ideális településhelyül szolgált az őskőkori emberek számára, a dombtetőről figyelemmel kísérhették a völgyekben vonuló vadakat. Továbbá ideális táborhely lehetett vándorlásaik során, mikor is É-ról megkerülve a Börzsönyt kijuthattak a Duna-völgybe. Ez a Börzsöny hegylábi és Ipoly közti élelemben gazdag keskeny átjáró magyarázza a lelőhelyek nagy sűrűségét ezen a vidéken.1 2 Hasonlóan sűrű lelőhelykoncentrációra Pilismarót környékén van adatunk az Epigravetti időszakból.3 Bár hozzátesszük, hogy ezek a Hont környéki lelőhelyek, vadásztanyák, műhelytelepek nem egy időben voltak lakottak.4 Ezt bizonyítja a jelen dolgozatunkban is tárgyalt két gyűjtés eltérő kultúrákhoz köthető anyaga.

1 A Magyar Nemzeti Múzeum raktárában nyújtott segítségéért Puskás Józsefnek, a nyersanyagok meghatározásáért T. Biró Katalinnak, a szöveg lektorálásáért Markó Andrásnak, a cikk megírásban nyújtott tanácsiért Péntek Attilának tartozom köszönettel.

2 T. Dobosi-Simán, 2000. 325-326; 2003. 16.

3 T. Dobosi, 2006. 25.

4 Zandler, 2010B. 167-187.

105