Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: „Dalra, dalra, ünnepeljünk hát!” A Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet Dalkörének emlékei (1923–1942)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Újabb emlékünk az 1935. július 7-én tartandó ózdi kerületi dalosversenyre készülő dalárda június 15-i hangversenyre invitáló meghívója. A dalkör ózdi szereplését a vezérigazgatóság is támogatta. A dalosverseny költségeire 1500 pengőt utaltak át az Olvasóegyletnek. A dalkör egyenruhájának megújítására pedig 4500 pengő kölcsönt nyújtottak, azzal a feltétellel, hogy a tagok másfél év alatt egyenlő részletekben fizetik azt vissza. A siker érdekében az ózdi dalosverseny előtti hangversenyre Dr. Koudela Géza pápai kamarást, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kérték fel a dalárdisták számára egy szakmai előadás megtartására (Molnár, 21.). A műsor első száma Doppler Ferenc: Ilka nyitánya, majd ezt Ursutz József Jeligéje követi. Ezután következik a versenydal, Pogatschnigg Guido: Hallod a hegedűt? című száma, amellyel a dalverseny nehéz műdal csoportjában indulnak. A hangulatot oldandó 3 bakanóta hangzik el Szeghő Sándortól. A szünet előtt Dr. Koudela Géza, a Zeneművészeti Főiskola tanára tart előadást. A következő blokkban Kodály Zoltán Katonadalát és Strauss Kék Duna keringőjét adja elő a dalárda és a zenekar. Zárásként Ursutz József „Acélgyár” indulója csendül fel. „A bemutató és az előadás is kitűnően sikerült" - dicsérte a helyi sajtó a műsort, de az acélgyáriakon kívül a városból alig voltak. „Nem méltányolja a közönség a daloló munkásság fáradságos és kultúrfejlesztő munkáját eléggé. ” - állapította meg a cikk írója.24 Koudela Géza előadása különösen a dalárdisták között aratott nagy tetszést. „Az ének, a dal az Isten legkifejezőbb eszköze, mely a Harmónia felé emeli a lelkeket. A zenekari, az instrumentális hang sohasem olyan kifejező, mint az emberi hang. Az énekkari kultúra Magyarországon egyre inkább terjed, ami fokmérője is egyben egy nép zenekultúrájának. Ehhez fegyelem, tudás, kitartás, szenvedés kell. Aki a dalt lélekművelésnek, felemelkedésnek, kultúrának tekinti, annak a dalpróba felüdülést, műélvezetet szerez. Az acélgyári dalárda tagjainak arcából, szerepléséből ő ezt a lélekből való dalolást olvasta ki, amelyet elsősorban nem a nyereménytárgyak csinálnak, hanem maga a lélekművelés, a nemes és fáradságos dalkultusz a mozgató erő. Vigyék be a gyári, a családi, a társadalmi életbe ezt a lelkületet, akkor a Harmónia boldogító levegője fog szétáradni körülöttük. ” Koudela Géza lelkesítő és dicsérő szavai nagymértékben hozzájárultak a dalárda sikeres ózdi szerepléséhez. A dalkör a nehéz műdal csoportban az Ózd község által felajánlott II. díjat nyerte el.25 A dalkör az ózdi sikeres szereplés után ismét válságba jutott. A választmányi ülések sorának adott témát a dalkör tagjainak passzivitása, a próbákon való csekély részvétel. Ennek pedig egyértelmű következménye, hogy a dalkör tagjainak 24 Meghívó lelőhelye: NTM Művelődéstörténeti gyűjtemény Ltsz: 80. 9. 355. - A Munka 1935. június 29. 25 A Munka 1935. június 29. - Molnár, 1978. 21. 93
