Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Nickel Réka: A „Rimai” identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. nősültek. Katonának örömmel mentek, illetve aki nem ment, azt lenézték. Azt hitték, valami baja van. ”81 A gyermekek mentális térképén komoly jelentősége volt a gyár különböző teleprészeinek: Fasornak, Amerikának, Gyármögöttnek, stb. A gyermekjátékok ismertetésekor több beszélgetőtársam is megemlítette az Amerika ellen vívott „vérre menő” háborúkat. A gyermekek nyári időtöltésének egy békésebb módja volt a kolónia mögött csordogáló Tarján-patakon való fürdés és csónakázás a használaton kívüli mosóteknőkben. A gyermekek nyári szórakozását melegvizes medence is szolgálta, a gyár „jobb hátsó” bejáratánál. Egy portás bácsi figyelt oda rájuk, máshová nem mehettek a gyárudvaron belül, nehogy bajuk essen. A gyermekekre vonatkozó szabályok közül az egyik legfontosabb a kolónia határainak tiszteletben tartása volt. A két legfontosabb hangjelzés a gyári sziréna és a harangszó volt. Ha „fújtak a gyárban”, szaladtak haza, hogy munkából megtérő Édesapjukat a kapuban várhassák. A sziréna, vagy duda olyan pontosan jelezte az időt a kolónián, hogy a legtöbbeknek órájuk sem volt. Pontosan délután kettőkor, este hatkor és reggel fél hatkor szólalt meg a műszakváltást jelző éles hang. Az acélgyári elemi iskola sokáig egy földszintes kis épület volt, a jelenlegi Petőfi Sándor Általános Iskolával kb. szemben lévő telken. Később a vele átellenben lévő oldalon is használatba vettek egy földszintes épületet, mígnem 1929-ben fölépült az akkori viszonylatban legmodernebbnek számító iskolaépület, a jelenlegi Petőfi Sándor Általános Iskola épülete. „Az egész épület vízvezetékkel és központi melegvízfűtéssel lesz felszerelve. ”82 Az iskolát is olyan pedáns rendben tartották, mint a kolónia többi részét. „A keresztapám volt az egyik pedellus a lányoknál. [...] Aztán délután Rőder Alfréd iskolaigazgató úr ment végig a vajszínű bőrkesztyűjében az iskolán, és még a sarkokba is benyúlt a folyosón a fogasok fölött, a kis polcon, ahová a kalapokat tették a gyerekek, hogy kellő tisztaság van-e? Hogyha poros lett a kesztyű, megdorgálta a keresztanyámékat. [...] Volt benne könyvkötő műhely, gyönyörű tornaterem, melegített vizű uszoda, körbe párkány, hogy ülni is lehetett, fehér csempével... ”83 Összegzésül elmondható, hogy a 19. században alapult kapitalista nagyüzem munkáspolitikájának részeként a zárt területre letelepített soknemzetiségű lakosság lokális identitása először a gyárhoz kötődött, csak később a településhez. A trianoni békét megelőző ország lakosságára általában véve jellemző volt inkább a lokális és nem a nemzeti identitás. Tehát ezzel újat nem hozott a Rima. Elég, ha Mikszáth Kálmán műveire gondolunk, ahol az emberek jószerivel úgy sorolják magukat egy-egy nemzetiséghez, amilyen nyelven éppen megszólalnak. Salgó81 Részlet az A.A.-val 2008-ban készített interjúból. 82 NML Salgótarján város polgármesterének iratai Az újonnan épülő elemi iskola műszaki leírása 11896/1929. 83 Részlet a C.C-vel 2010-ben készített interjúból. 76
