Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Közlemények - Baráthi Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, Dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ Jl MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. KÉNYSZERŰ ÉS ÖNKÉNTES VÁLLALÁSOK Talán éppen doktori címére és feltételezett ambícióira is figyelve átirányították a Dunántúlra. Az 1948-as iskolaévet már a Paksi Állami Kereskedelmi Középiskola tanáraként kezdte meg. 1948 decemberében a Gazdasági Szaktanár-vizsgáztató Bizottság előtt gazdasági, jogi ismeretek és gazdaságföldrajz tantárgyakból szaktanári oklevelet szerzett. 1950-ben visszahelyezték a salgótarjáni iskolába. Még az egyetemi évek alatt megismerkedett a Fülekről elszármazott Jedlicska Ilonával, akit 1950-ben feleségül is vett. Két gyermekük született (akik aztán hamarosan két unokával is megajándékozták). A biztos családi háttér inspirálta; igyekezett kivenni részét a város értelmiségének életéből, több szakmai szervezet munkájába is bekapcsolódott. 1954 szeptemberében elvállalta a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Nógrád Megyei Szervezete szaktitkári teendőinek ellátását. Amikor náluk is szigorúan diktált létszámcsökkentést kellett végrehajtani, amivel nem értett egyet, megvált a szervezettől. Ezt sokan „bátor lépésnek” titulálták. Hogy ennek retorziója volt-e az, hogy 1957 márciusában a baglyasaljai általános iskolába helyezték „le”, azt senki nem tudta. Az már gyanúsabb volt, hogy 1957 júliusától a Heves Megyei Gyermekvédelmi Intézet felügyelőjévé nevezték ki, Egerbe. Nem értette, de munkáját itt is - mint mindig és mindenütt - legjobb tudása szerint végezte. Dr. Gajzágó Aladár - humánus habitusából, közösségi elkötelezettségéből következően - kivette részét a társadalmi munkából is; többek között dolgozott a városi tanács kereskedelmi felügyelőjeként, és népi ellenőrként is hosszú időn keresztül tevékenykedett. Előbbi megbízatása középpontjában a vásárlói érdekvédelem állt, amelynek érdekében igyekezett a kereskedelemben dolgozókat - a rendelkezésére álló eszközökkel, így szükséges esetben és nem is ritkán a bírságolással, boltok üzemeltetésének átmeneti felfüggesztésével is élve - a tisztességes és becsületes munkavégzésre, a vonatkozó szabályok és előírások betartására, a minél jobb színvonalú szolgáltatások nyújtására rábírni. Ezt a feladatát kizárólag a főállású munkaviszonyán kívüli időben, a kora reggeli és késő délutáni órákban látta el. Nem így a népi ellenőrzésnél kapott megbízatását, ahol munkáját a Salgótarján Városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkahelyi „kikérője” birtokában végezte. Az ellenőrzés idejére - az akkori vonatkozó törvénynek és jogszabálynak megfelelően - a főállású munkavégzése alól felmentést és átlagkeresetet kapott, miként minden népi ellenőrtársa, s amely kis plusz kereset jól jött a nemrégen nősült fiatalember családja számára. Gajzágó Aladár eddigi, mindössze alig tíz évet átfogó, és csak nagyon röviden jellemezett pályaszakaszából is érzékelhető, hogy a tanári hivatás mellett - köz- gazdasági vénáját, széleskörű, elsősorban a helyi társadalom iránti érdeklődését és közösség iránti affinitását is igazolva - más munkaterületeken is hasznosította 247
