Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Közlemények - Baráthi Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, Dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ jL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. EMLÉKEZÉS AZ ELSŐ SALGÓTARJÁNI MÚZEUMIGAZGATÓRA, DR. GAJZÁGÓ ALADÁRRA (1922-2011) BARÁTHI OTTÓ Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a mai ünnepi rendezvény alkalmából, dr. Szirácsik Éva múzeumigazgató felkérésére megemlékezhetek a Salgótarjánban 52 évvel ezelőtt alapított múzeum első igazgatójáról, dr. Gajzágó Aladárról. Köszönöm, hogy e tisztelt publikum előtt felvillanthatom a kiváló szakember életútjának egyes állomásait, méltathatom múzeumigazgatói munkáját és megidézhetem szellemiségét. Melengető, egyben szívszorító érzés és felelősség is, hogy - ha csak röviden is - szólhatok emberi értékeiről, személyes kvalitásairól, amelyeket leginkább csak családtagjai, kollégái és barátai ismerhettek. Dr. Gajzágó Aladárt az 1970-es évek derekán ismertem meg. Két évtizeden át jobbára „csak” különböző szakmai és közéleti fórumokon találkoztunk, munkahelyi büfékben beszélgettünk. 1995 januárjában a Balassagyarmaton megtartott Madách-ünnepségen pályázati dolgozatainkért különdíjat vehettünk át, s ettől kezdve kerültünk közelebbi kapcsolatba. Aztán egy bizonyos idő után - sok-sok beszélgetésünknek, több tucat sakkpartinak, időnként egy kis kvaterkázásnak köszönhetően - kiderült, hogy a (köz)gazdaság iránti elkötelezettségünkön, társadalmi-közösségi affinitásunkon túl világlátásunk, értékrendünk és még mentalitásunk is közel hasonló. Ahogy a Gajzágó Aladárról írt korábbi dolgozataim, úgy ezen emlékezésem egyik fő forrása is személyes találkozásaink voltak. Beszélgetéseink kollégám - stílszerűen szólva - emlékmúzeumnak is beillő lakásán azonban nem csak a „múzeumi időkről” szóltak. Sokat diskuráltunk arról is, hogy milyen próbatételeket produkált a sors számára, és hogyan gyürkőzött újra meg újra különböző munkahelyein az újabb feladatoknak. A fentiekből is következik, hogy előadásom a tényszerűségre való törekvésem mellett szubjektív elemeket is tartalmaz. Nos, ezek után ismerjék meg az első salgótarjáni múzeum első igazgatójának életútját és munkásságát az én ismereteim, információim, korábbi interjúim és személyes benyomásaim alapján készült kvázi pályarekonstrukcióban.1 1 A Nógrádi Történeti Múzeum 52. születésnapi rendezvényének, 2011. május 25-én elhangzott előadás szerkesztett - az írásbeliség igényességének és a nyomtatott szöveg kívánalmainak megfelelően kiegészített - anyaga. Ehhez elsősorban saját munkáimat használtam fel, különös tekintettel az Életpályakép/Beszélgetés dr. Gajzágó Aladárral c. interjúra. Palócföld, 2009. 6. 243
