Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

mák megállapítását, melyek abból indulnak ki, hogy vonzáskörzetének (a német geográfiából ismert Verdichtungsräume, sűrűsödési góc értelemben) jelentős része az Ipoly túloldalán húzódott, mely mezőgazdasági hátország elvesztése negatívan érintette a megyeszékhely gazdaságát, főleg a kereskedelmi és kisipari tevékenységet, és befolyásolta a város további pályáját.73 A városi szerepkörök súlyának és volumenének változásai a dualizmus időszakával összehasonlítva minden esetben negatív előjelűek voltak, illetve stagnáltak az Ipoly-parti településen. Mindez azt jelenti, hogy a megfigyelt változók lakmuszpapírként tudósítanak az időbeli dinamikus folyamatok milyenségéről az általunk preferált mező léptékben is (3. ábra).

fő

■ Ellátott

saját

* Ellátott vidéki

3. ábra: Az ellátott népesség száma a településeken 1930 körül (saját)74

Az igazán fajsúlyos város-vidék hányados, ami a városok képletes hátországát mutatja meg, a piaci mutatók esetében a legreprezentatívabb. Mindamellett hasznos lehet észben tartani, hogy például a kereskedelmi szolgáltatások alacsony salgótarjáni volumene nem feltétlenül utal a szektor fejletlenségére, mint inkább a dekoncentráltságára, amennyiben a szénmedence településkonglomerátumában a bányatársulat maga is kínált szolgáltatásokat, másfelől a vállalkozó szellemű önállók követték a bányászati tevékenység vonulását. Ebben a körben megke73 Majdán, 1984. 145-170.

74 A 4. táblázat alapján

23